Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
563 ELSŐ BELKLINIKA. Tanársegédek 1866-tól: Kétli Károly, Balassa Péter, Illés Zsigmond, Takács Endre, Pávay Gábor, Bókái Árpád, Irsai Arthur, Stern Samu, Hirschler Ágoston, Terrav Pál, Korányi Sándor, Fodor Géza, Tauszk Ferencz. Gyakornokok 1880 óta: Bókái Árpád, Irsai Arthur, Stern Samu, Fuchs Dávid, Ballagi János, Okoli- csányi János, Gyurmán Emil, xMarschalkó Tamás, Hirschler Ágoston, Kürmös György, Hattyasy Lajos, Deutsch Zsigmond, Udránszky László, Horváth Árpád, Nagy Ferencz, Makara Lajos, Terrav Pál, Berkovics Miklós, Lux Kálmán, Dobozy István, Frater Imre, Kohn Lipót, Elischer Gvula, Kelemen Miksa, Schwartz Arthur, Feld, mann Mór, Nendtvich Pál, Grósz Menvhért, Lumniczer József, Pólyák Lajos, Bogdán Aladár, Schultz Henrik, Pollák Siegfried, Szilágyi Gyula, Palánszky Miklós, Horváth Ákos. Gerlóczv Zsigmond, Lévai József, Friedrich Vilmos, Stricker Mór, Glósz Kálmán, Tauszk Ferencz, Korányi Sándor, Vas Bernát, Arányi Gusztáv, Juba Adolf, Fodor Géza, Vas Frigyes, Gámán Béla, Neumann Siegfried, Tiegermann Mór, Justus Jakab, Gara Géza, Grünberger Adolf, Berend Miklós, Preisach Izidor, Roszner Aladár, Weszely József, Zsigárdy Aladár, Geiger Gyula, Fehér Ernő, Kármán Samu, Vámossy Zoltán, Ladányi Mátyás, Rumbach István, Darvas Sándor, Ritoók Zsigmond, Maszák Elemér, Móricz Ernő, Fisch Áron, Kovács József, Mezev Zoltán, Ströszner Ödön, Vajda Károly, Mezei Béla, Pfeiffer Gyula, Pauer Károly, Kőszeg Miksa, Deutsch László, Palotai Andor, Benedikt Henrik, Kövesi Géza, Schwarz Hugó, Lengyel Lóránd, Groák Ernő. Az I. belgyógyászati kóroda leírása. A budapesti m. kir. tudományegyetemen 1873-ban lett felállítva a II. belgyógyászati kóroda. Néhai Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezése folytán az ország törvényhozása ezen kóroda számára egy új épület felállítását határozta el. Ennek folytán kiküldettem Kolbenheyer m. k. miniszt. építész kíséretében a külföldi hasonnemü intézetek berendezésének tanulmányozására. Meglátogatván London, Páris, Brüssel, Berlin, München, Lipcse és Bécs intézeteit, az alább közlött berendezést állapítottam meg, az építkezési tervezetet pedig Kolbenheyer építész készítette el. 1880. September havában az épület rendel- tetésésének átadatott. Fekvés és általános berendelések. Az épület úgy van helyezve, hogy az egyik főhomlokzat délnyugatnak az üllöi-útra tekint, a másik keletészaknak az udvar felé esik, a főtengely keletdéltől nyugatészaknak vonul. Az építkezési telepnek épületi belterébe és alapzatába eső korhadmányos földréteg eltávolíttatott és helye egészséges alkatú földdel töltetett fel, a mely a 36*
