Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
ÁSVÁNY-KŐZETTANI INTÉZET. ladta az egyetemnek édes hazai nyelvünket és a szabad rector és dékán választási •jogát, Petersnek öt évi dicséretes működés után egyetemünkről távozni kellett, s csak két évi helyettesítés után — 1860/61-ben dr. Szabó József és 1861/62-ben Kovács Gyula látták el a tanszéket — kapott végre valahára 1862-ben az ásvány és kőzettani intézet véglegesen kinevezett főnököt és tanárt dr. Szabó József személyében. Szabó kinevezésével uj korszak kezdődik az ásványtani intézet életében. O minden tekintetben iparkodott azon az utón tovább haladni, melyet Peters olv dicséretes módon kijelölt. Nemcsak az ásványtani és földtani gyűjteményt fejlesztette tovább, hanem még megvetette alapját és megteremtette a kőzettani gyűjteményt is. Evek hosszú során át folyton gyűjtött, Európa majd minden részében és Amerikában tett kiterjedt utazásai és összeköttetései folytán határozott módon hordta össze azon anyagot, a mely a mostani, európai hírnevű gyűjtemény létrehozását eredményezte. Vizsgálati módszereknek alkalmazásával, a gyakorlatok bevezetésével pedig iskolát alapított, nagyszámú tanítványai léptek nyomdokába és így lényegesen hozzájárult a magyar ásványtani és kivált kőzettani tudomány megteremtéséhez és fejlesztéséhez. Ily buzgó tevékenység mellett nem lehet csodálkozni, hogy a központi egyetemen lévő helyiségek csakhamar szükeknek bizonyultak, daczára annak, hogy utólagosan sikerült azokat még egyszer akkorára kibővíteni; így tehát különösen a petrographiai gyűjtemény és laboratórium szempontjából, de meg a folyton haladó tudomány követelményéből is megfelelő uj intézet létrehozása napról-napra szükségesebb lett. Hosszú vajúdás után végre az áldott emlékű dr. Trefort Ágoston minister vette kezébe az ügyet és elhatározta, hogy az összes természetrajzi intézetek a tudomány követelményeinek megfelelően közösen uj otthont nyerjenek. Az épület Weber Antal építész tervei és az egyes szaktanárok utasításai értelmében a muzeum-köruton, a nemzeti színház és műegyetem közt, az első chemiai intézet előtt épült. Az építkezéshez 1884-ben fogtak hozzá és 1886-ban már annyira elkészült, hogy április hóban az egyes intézetek beköltözködhettek. A behurczolkodás után Szabó összes idejét az intézet berendezése, a gyűjtemények újabb felállítása vette igénybe. E nagy munka több évig tartott, mig végre elismerésre méltó tevékenységgel és bámulatos buzgalommal kitűzött czélját teljesen elérte. Munkáinak gyümölcseit azonban nem soká élvezhette, mert a zord halál a tudomány kárára, mindnyájunk őszinte bánatára — 3a évi példás tanári működés után — váratlanul kiragadta i8g4. év tavaszán körünkből. Halála után dr. Schmidt Sándor, a kristálytan ez. rendkívüli tanára látta el ideiglenesen a tanszéket. És miután a tanszéket a tudomány követelményei értelmében rendezték, azaz a tanszékből kiválasztották a földtant, a melyet azután az őslénytanhoz csatoltak: végül az ily módon létrehozott ásvány-kőzettani tanszékre dr. Krenner József Sándor műegyetemi r. tanárt hívták meg és nevezték ki i8q4 szeptember hóban az ásvány-földtan ny. r. tanárává.
