Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
ÁSVÁNY-KŐZETTANI INTÉZET. 457 Az ásványtannak és kőzettannak tanítása elméleti és gyakorlati. Az elméleti előadások tartatnak az I-sö félévben az ásványtanból, a II-dikban a kőzettanból, ezeket kiegészítik félévenként változó specialis collegiumok a kristálytanból, kristály- optikából, magyarországi ásványok ismertetéséből stb. Az előadásoknál fösuly van fektetve az értelemre és a gyakorlatra egyaránt, az élő szót kiséri a rajz a fekete táblán, sőt a tárgyak mindig bemutatattnak természetben, mikroskopikus tárgyak pedig villanyos fény segítségével, a projektio készülékkel. A hallgatóság orvos- és gyógyszerész-növendékeken kívül bölcsészekből áll, az utóbbiak főleg tanárjelöltek. A gyakorlatok az előadásokkal párhuzamosan tartatnak. Fösuly van fektetve arra, hogy a dolgozó bevezettessék mindazon vizsgálati módokba, melyek okve- tetlen szükségesek, hogy a szervetlen világ tárgyait meghatározhassa. A tanár igyekezete oda irányul, hogy önállóan működő uj szakembereket, tudományos mineralogusokat és geológusokat neveljen. A gyakorlatok a tanár folytonos felügyelete és assistenseinek segédkezése .mellett tartatnak, és pedig külön kezdők és külön haladottabbak számára. Mig az előbbieknél főleg a kristályodott ásványoknak mérés és számítás általi meghatározása, azoknak tanulmányozása a mikroskop alatt, közönséges és poláros fényben, az ásványok és kőzetek egyéb fizikai és chemiai tulajdonságainak kipuhatolása, lángkisérleti és mikrochemiai vizsgálatok, mikroskopi csiszolatok készítése gyakoroltatnak: addig az utóbbiak bizonyos a tanár által kitűzött feladaton dolgoznak és- kutatásaik eredményét értekezések alakjában tartoznak összeállítani. Az intézet évi dotatiója: 1892-től kezdve 900 frt; azelőtt 1872-től csak 600 frt volt és 1872 előtt pedig 3oo frt. Ez összegből kell azután az előadásokhoz, különböző gyakorlatokhoz szükséges anyagot beszerezni, továbbá az intézeti könyvtár és múzeumi fentartási költségeket fedezni, valamint a múzeumi tárgyakat és a költséges präcisio készülékeket venni. Ezen átalányon kívül az intézet időről-időre kisebb-nagyobb, u. n. beruházási összeget is kapott egyes nagyobb eszközök, könyvek stb. beszerzésére. Az intézet személyzete áll: egy igazgató-tanárból, a kinek alá vannak rendelve egy I. és egy II. tanársegéd, egy praeparator vagy müszolga és két szolga. Az ásványtani intézet és helyiségeinek leírása. Az intézet a »természetrajz épület« földszinti, és a félemeletnek délre, a műegyetemre néző oldalain van elhelyezve. A földszinti helyiségek: a két nagy múzeumi terem, nagy gyakorló terem (laboratórium), könyvtári szoba, két tanári szoba, tanterem, két szobatér és a bejárati folyosó. (Lásd a tervrajzokat a 43g. és 44o. lapon.) Félemeleten található négy kis dolgozó szoba, két folyosó tér. Ugyancsak itt •vannak azon helyiségek is — még pedig három kis szoba (7, 7a, 7b) —, melyek
