Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta
szükségletének fedezését egy ugyanazon módon kiképzett és minden bajának orvoslására feljogosított orvosokkal kívánja fedezni. Ezen elvi jelentőségen kívül nagy fontosságúvá vált a szigorlati rendszer az által, hogy egészen megváltoztatta az orvosi tanítás módját és szellemét. A régi orvosi szigorlati rendszerek és az ezek szerint berendezett tanfolyamok úgyszólván csak elméleti kiképzést nyújtottak és biztosítottak a tanulónak, a ki elméletileg vizsgáltatván, leginkább csak könyvből tanult a szigorlatokra; maga a tanítás is inkább elméleti jellegű volt e vizsgarendszer folyományakép, különösen egyes előkészítő- ú. n. elméleti orvosi tárgyakban. Az új szigorlati rendszer megváltoztatta e viszonyokat. Tárgyakon történvén a vizsgálat, tárgyiassá tette a tanítást és tanulást, még pedig nemcsak a klinikai, hanem az előkészítő szakokban is, és ez által az átlagos gyakorlati kiképzést még az orvosi tanfolyam alatt lehetővé tette. Arra azonban, hogy a gyakorlati oktatás lehetővé tétessék, át kellett változtatni az összes orvoskari intézeteket és klinikákat, melyek azon helyzetükben, melyben az alkotmányos közoktatásügyi kormányzat elődjétől átvette, e kívánalmaknak egyáltalában meg nem felelhettek. Új intézetek, új klinikák építése vált szükségessé, mint a milyenekkel a külföldi, különösen az orvosi tudományban legelöl álló német egyetemek már jóval előbb elláttattak. ★ ★ ★ Az orvoskari tanártestület még 1866/67-ben memorandumot nyújtott be a volt helytartó tanácshoz, melyben kifejtette azt, hogy milyen intézetekre, milyen klinikákra volna szükség az orvosi tanítás és tudományos buvárlat emelésére. Az eszmét később az alkotmányos köz- oktatásügyi kormányzat idöszerinti vezetői: Eötvös József báró, Páuler Tivadar, Trefort Ágoston, Csáky Albin gróf, Wlassics Gyula felkarolták és a felsőbb oktatás egyetemi osztálya orvosi előadóinak, különösen pedig dr. Markusovszky Lajos ministeri titkár, később osztálytanácsos és ministeri tanácsos buzgólkodása és az orvosi kar tanáraival egyetértő munkálkodása folytán a tudományos intézetek és orvosi klinikák GYAKORLATI OKTATÁS FONTOSSÁGA. ÚJ INTÉZETEK ÉS KLINIKÁK EMELÉSE.