Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta

egész sorozatát létesítették, azokat lassankint kellő tanszemélyzettel, kellő tudományos felszereléssel, tűrhető évi átalányokkal, a klinikákat nagyobb számú betegágyakkal látták el, úgy hogy egy pár évtized következetes és kitartó munkája nagyrészt reorganisálta az orvosi kart és kiemelte azon sajnálatos elmaradottságából, melyben az 1867 előtt volt. Ezenkívül a közoktatásügyi kormányzat tudományunk fejlődésének kívánalmaihoz képest több új tanszéket emelt, a csoportosított tanszékeket elválasztotta. Új modern tanári succrescentia elősegítésére, a meglevő tanárok ismereteinek kibővítésére külföldi utazási ösztöndíjakat és segélyeket adott. Az által pedig, hogy az orvos-oktatásügyet ápolás alá vette, előidézte azt, hogy sok fiatal, a főváros különböző kórházaiban és gyógyintézeteiben működő tehetséges orvosdoktor adta magát a tudományos tanítói pályára és kért magának »venia legendi«-t az egyetemen, mi által ismét a tanítás rendkívül változatos és tanulságos anyaga került legalább indirekte az egyetemi orvosi oktatás körébe.

A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883 : I. t.-cz. 9. §-a arra hatalmazta fel a belügyministert, hogy amaz a köztörvényhatósági és rendőrségi orvosokra, emez a törvényszéki és a kerületi börtön- és fegyházi orvosokra nézve, ezek különleges teendőikre nézve a vallás- és közoktatási ministerrel egyetértve, egy külön tiszti orvosi, illetőleg törvényszéki orvosi vizsgálatot rendezhessenek be s kötelezőleg kimondhassák, hogy egy meghatározandó időtől kezdve csak azon orvos legyen a köztörvényhatóságoknál vagy rendőrségnél illetőleg törvényszékeknél, kerületi börtönöknél vagy fegyházaknál alkalmazható, ki azon gyakorlati vizsgát sikerrel letette. Ugyané törvény meghagyja, hogy e vizsgálatra csak azon orvosok bocsáttatnak, kik a magyar állam területén érvényes egyetemes orvos-doktori vagy orvos-sebészdoktori és szülész- mesteri oklevéllel bírnak s legalább egy évi egyetemi vagy kórházi szolgálatot vagy legalább két évi magángyakorlatot mutatnak ki.

E törvény alapján a belügyminister 1893 szept. 3o.-án 80.099 sz, alatt kelt szabályrendeletével 1893 nov. hó i-ével életbe léptette a tiszti orvosi vizsgálatot; az igazságügyminister pedig 1894 április 24.-én 16.379. sz- a- kelt szabályrendeletével 1894 május hó i-ével a törvény- széki orvosi vizsgálatot. Sajnos azonban, hogy sem az egyik, sem a

UTAZ. ÖSZTÖNDÍJAK. DOCENSEK SZAPORODÁSA. TISZTI ÉS TÖRVÉNYSZ. ORV. VIZSGA. 39