Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
582 ELSŐ BONCZTANI INTÉZET. tan rendes tanárává neveztetett ki; több kórtani munkát irt, és néhány boncz- tanit is. Hogy hullák és bonczolások dolgában Budán hogy állottak a dolgok, arról a jegyzőkönyvekben nem találni emlitést. 3. A boncztan tanítása Pesten. Az egyetemnek 1784-ben Pestre való áthelyezésével a boncztani intézet a hatvani (most Kossuth Lajos) utczai volt jezsuita kolostorban helyeztetett el (a hol addig a kir. ügyigazgatóság volt s a hol most a vall. és közokt. ministerium nagy bérháza áll), hol számára 3 szoba lett kijelölve. 1785/6-ban az elemi] boncztan tanításával Rácz felügyelete alatt Hauptmann Károly prosector lett megbízva 600 frt. évi fizetéssel. Az akkori jegyzőkönyv több viszályról emlékezik meg a felügyelő tanár és a prosector között, s miután Hauptmannt az egyetem az udvari kan- czelláriánál bevádolta helytelen viselkedése (»propter malos mores«) és a latin nyelv ismeretének el nem sajátítása miatt, hivatalától elmozdíttatott. Azután a boncz- tanra új tanár kinevezése lett elhatározva (kir. rendelet 1790. szept. 23.) s erre a sebészet adjunctusa Szenning János lett kinevezve 1792-ben helyettes, 1797-ben rendes tanárul. O egyszersmind a szülészetnek is tanára volt, de e tanszékeket csak rövid ideig látta el, mert 1806. febr. 12.-én elhalt. Az akkor meghatározott tankönyvek Albini és Leber-éi voltak. A boncztani tanszék szükségleteire az egyetemnek Pestre telepítése óta a múlt században több utalvány és beszerzés történt. 1782-ben Bécsböl emberi csontváz hozatott, 1786-ban megengedték, hogy a hullák a kórházakból 48 óra lefolyása előtt a boncztani intézetbe legyenek szállíthatók. 1789-ben II. József császár a flórenczi hires Fontana Bódognak viaszkészítményei közül azokat, melyek két példányban Bécsben megvoltak, a pesti egyetemnek ajándékozta s Pestre való szállíttatásukat elrendelte (udv. rendelet 32o3., 1789 aug. i4), különös meghagyásával annak, hogy ez nagy ügyelettel történjék, s vigyázzanak az egész női testre nyirokerekkel (mely a többiekkel együtt most is megvan az I-sö boncztani intézetben). A leszállítás a Dunán történt egy udvari kanczelláriai szolga (Simonfy László) kíséretében; az átvételnél a dékán, a sebészet tanára (Stáhly) és a boncztan tanára voltak jelen. Hogy ezen készítményekre mily nagy súlyt helyeztek, kitűnik abból, hogy azoknak a téli hideg ellen való védésére évenkint 4 öl fa kéretett (36,567 sz* !789)- Egy csontáztató kamrának felállítására többször történtek tárgyalások. Az 1789. jan. 3-iki kir. rendelet e czélra a Duna mellett a városon kívül egy elpusztult templom helyét szemelte ki (»ad hic dictam demolitam eccle- siam — öden Kirche«) s a várossal való tárgyalásokat elrendelte. Ez meg is történt, de eredménye nem volt, mert a molnárok ellene tiltakoztak (egyet, jegyzőkönyv 1789. márcz. 19. 23i. sz.). A boncztani készítmények eltevésére szekrények és asztalok készítése lett engedélyezve (megjegyeztetvén, hogy szék és pamlag, mint
