Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

ELSŐ BONCZTANI INTÉZET.

583

felesleges, ne vétessenek!). Hauptmannak 1789-ben (márcz. 11. 644.) boncztani készítményekre kiadásaiért 158 frt 53 kr. engedélyeztetett és 5o frt (jul. i5. 1789), azonkívül katalógus készítése rendeltetett el. (179 sz. máj. 26.)

Szenning halála után a boncztani tanszék 1808 és 1809-ben üresedésben volt, 1808/9-ben pedig Stáhly Ignácz neveztetett ki az elméleti anatómia tanárává, a ki 1811-ben a szemészet helyettes tanára is lett, i8i4-ben a szülészeti tanszéket helvettesítette, 1818-ban tanári állásától felfüggesztetett, de azt utóbb visszanyerte. Az anatómiai állást 1827-ig látta el, akkor a szebészeti tanszékre ment át s Csausz Márton lett boncztanár, 1859/60-tól Lenhossék József, ennek 1888-ban bekövetkezett halála után egy fél évig a fia, Lenhossék Mihály volt helyettes, azután Mihal- kovics Géza vette át az I-sö boncztani intézet vezetését, előbb mint helyettes, utóbb mint rendes igazgató.

Hauptmann elmozdittatása után a prosectori állás egy ideig nem volt betöltve s csak elméleti előadások folytak, amit abból lehet következtetni, hogy Stáhly 1809-ben az elméleti anatómia tanárává neveztetett ki s 1812-ben állíttatott be a gyakorlati anatómia, melynek vezetője Kieninger Boldizsár lett, a ki 1819-ben az összehasonlító boncztan tanári czimet kapta, később pedig nyugdijaztatott. Kieninger után Andreits József volt prosector, aki 1835-ben halt meg s az egyetemnek 5ooo frtos alapítványt hagyott.

Csausf Márton 1827-ben mint helyettes neveztetett ki a magyar anatómiai előadások tartására, a némettel pedig az akkori prosector Kieninger Boldizsár bízatott meg, a kitől még most is vannak vérerekre belövelt szép készítmények az

I. boncztani intézet múzeumában. Csausz 6 évig működött mint helyettes tanár 600 frt jutalomdíjjal. 1834-ben a leiró boncztan rendes tanárává neveztetett ki s ezen a tanszéken 3i évig maradt meg. Akkor az előadások a fentebb említett ujvilág-hatvani-utczai épületben tartattak az utczára eső szűk s alacsony tanteremben. Lehet, hogy ez befolyással volt Csausz tüdöbajának keletkezésére, mely miatt 1859-ben fél-fizetéssel nyugalmaztatott s királyi tanácsosi czimet kapott. Vagyonának egy részét az orvostudományi karnak hagyta ösztöndíjakra (12000 frtot), a többit egyéb jótékony czélokra. A nekrológot róla Lenhossék J. tartotta meg 1864-ben az egyetem aulájában (megjelent Budán, i864.)

i84i-ben a prosectori állás megszűnt s helyébe tanársegédi állás szervezte- tett, ezt mint első Lenhossék József nyerte el; ennek Kolozsvárra történt kinevezése után Czifra János volt még Csausz alatt tanársegéd, Lenhossék alatt pedig Puykon Ernő, Badzey László, Majorosy Géza, Mihalkovics Géza, Licsek Ákos, Davida Miklós, Póhl József, Horváth Gyula, Baudis Antal, Lenhossék Mihály voltak segédek.

Csausz orvosi gyakorlata miatt az irodalmi téren nem működött; akkori időben a boncztan egyes rendszerek leírásából állt kevés készítmény bemutatásával. Hulla Csausz előtt az egész évben 2—3-nál több nem jött a bonczterembe;