Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
-574 MÁSODIK BELKLINIKA. érdeke, miszerint a klinika kellő számú beteggel rendelkezzék, mozgalmat indított meg a városi kórháznak a klinika számára való megnyitása végett; sajnos, ezen törekvése a városi férfiak szűkkeblű gondolkozásán hajótörést szenvedett. Bene 4z • évig működött mint tanár, ebből 26 évet töltött a belklinikán. Irodalmi munkássága is igen kiterjedt volt, művei a külföldön is elismerést arattak, a minek folytán több külföldi egyesület tagjává választotta, sőt belorvos- tanát néhány orosz egyetemen mint hivatalos tankönyvet használták. Müvei magvar és német nyelven, sőt latinul is jelentek meg. Nagy érdeméül kell betudnunk Bemének fáradozását a védőhimlő elterjesztése ügyében. Alig közölte Jenner eljárását, Bene már a következő évben oltásokat végzett, sőt azok értékét a valódi himlőnek utólagos beoltása által embereken demonstrálta. O alapította meg a magyar orvosok és természettudósok vándorgyűléseit. Javaslatainak egy része az egyetem orvosi karának máig is pium desi- deriumát képezi; ime: az orvosok szigorlatuk előtt egy évi kórházi szolgálatra köteleztessenek, az egyetem kórházzal egyesíttessék. A sebésztanfolyam megszüntetése szintén az ö indítványai közt volt. Az orvosi karnak utazási ösztöndíj czél- jából jelentékenyebb összeget hagyott. Bene végre 66 éves korában makacs hurutos bántalmak által kényszeríttetve ott hagyta tanszékét, s azon túl csak mint az orvosi kar igazgatója szerepelt. Utóda egy rövid éven át Tognio Lajos, az általános kórtan és gyógyszertan tanára volt, majd pályázat utján e tanszéket Sauer Ignacy nyerte el i842-ben, s 21 éven át hirdette a belorvostant. Sauer volt nálunk az első belklinikus, a ki nem kezdte tanári pályáját -előzetesen más tárgyakkal, egyszermind ö volt az első, a ki hazánkban a kopogtatás és hallgatódzás módszereinek ismertetése által a modern gyakorlati orvostan alapját nálunk megvetette. Sauer igen jól bírta a magyar nyelvet s nyilvános alkalmakkor szívesen használta, mindazonáltal az akkori idők okozták, hogy előadásait nagvobbára csak latinul tartotta, mig az 1860-ban beállott politikai fordulattal a magyar nyelv lett kötelező. Sauer latinul ékesnyelvü szónok volt. Előadásait két kiadásban kőnyomatban kiadták tanítványai s hosszú időn át ez volt hazai orvosaink belorvostana: Cél. Professoris Ignatii Sauer Praelectiones ex Patho- logia et Therapia spec, medica, in R. Scientiarum Universitate Hungarica habitae, .ac ab auditoribus Eiusdem conscriptae. Pestini 1854 et i85p. Hasonlóképen tanítványai adták ki az 1855-diki epidémia alatt a koleráról tartott előadásait. Sauer működésének ideje nagy részben összeesett politikai sanyaruságunk éveivel, s az osztrák kormány öt is egy éven át felfüggesztette tanári állásától. Ezen időszak nem volt alkalmas a nyugodt tudományos búvárkodásra. Sauer mellett mint tanársegédek működtek Sass István, Fromm Pál, *Góty Mihály, Knopp Ferencf, Poór Imre és Gebharát Lajos. A megürült tanszékre következett Wagner János az 1863/4. tanévben.
