Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
454 ÁSVÁNY-KŐZETTANI INTÉZET. Schönbauer, ki az ásvány- és álattanon kívül még a »therapia speciálisat is- előadta a sebészek számára, 1807-ben halt meg, halála után a tanszék egy évig szünetelt és csak 1809-ben lett dr. Schuster József kinevezve, ki azonban csak két évig látta el a tanszéket, miután 1811-ben Winterl halála után a chemiának lett népszerű és igen kiváló tanára. Schuster azonban ezen két évet is elismerésre méltó buzgalommal használta fel, mert a gyűjteményt rendezve, a tárgyakat a »Catalogus revisionalis« czimü nagy folio munkába irta össze, a melyben az ásványtani rész 26.239 példányból állott, és melyre mintegy 45.ooo forintot adtak ki. Állott pedig: Marianna-féle gyűjtemény ................................ 9.980 drb. P iller-féle gyűjtemény ....................................... ii.54o » A lexandra Paulovna gyűjtemény -r.................... 812 » Bá nyahivatalnokok gyűjteménye ..................... 3.229 * Vegyes szerzemény ........................................... 672 » Ezek szerint a gyűjtemény ásványtani része elég gazdagnak és becsesnek nevezhető, migaz állattani rész alig állott 4ooo—5ooo darabból, és azok is legnagyobbrészt hasznavehetetlen tárgyak voltak. Schuster utódja 1811-ben dr. Rexsinger János lett, ki a szabadságharcz kitöréséig, 1848-ig, tanárkodon. 37 évi tanársága azonban nem sok nyomot hagy hátra, mert leginkább orvosi praxisnak élve, tanszékével nem sokat törődött. Hisz saját maga állítása szerint a gyűjtemény egyik részéhez sem nyúlt hozzá, azért tanárságát méltán nevezte Szabó a gyűjtemények elhanyagolása korszakának. A meddőség ezen idejéből csak egy örvendetes eseményt lehet feljegyezni, és ez az, hogy Szájbély István, rézbányái bányamérnök i83i-ben 431 példány ásványt ajándékozott az egyetemnek. Reisinger visszalépésével bezáródik az egyetem azon régibb korszaka, midőn a tanárok latinul adtak elő és midőn fö hivatásuknak tartották egyedül az előadást, nem pedig egyszersmind szaktudományukat művelni is és újabb erőket nevelni. Maga az ásványtannak előadása pedig alig emelkedett a középiskola színvonalára, mert a »história naturális« tanára csak egy (a téli) félévben adta elő az ásványtant, minden gyakorlat vagy kísérlet nélkül. Az akkori intézetben pedig, a mely a hatvani- és ujvilág-utcza sarkán lévő orvoskari épületben volt elhelyezve, gyakorlatilag foglalkozni nem lehetett, mert nem volt hely, annál kevésbé eszköz. Ily állapotok mellett nem lehetett csodálkozni, hogy e század első felében egyetemünkön a mineralogia el volt hanyagolva, és hogy az ásványtannak alig akadt szakmívelője. Az i848—4p-iki események az egyetemi életben is örvendetes változásokat idéztek elő. A magyar törvényhozó testület tanítási nyelvül a magyart fogadta el, azonkívül megteremtette az egyetemen a tanszabadságot. De, fájdalom, csak rövid időre, mert nemsokára bekövetkezett a Bach-korszak, a melyben a magyar szó az egyetemi előadásoknál száműzve lett.
