Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
által pedig foganatosítja a közgyűlési határozatokat, véleményt mond a kormány és a törvényhatóságok részéről hozzá intézett kérdésekre, a szigorlatokban részt vesz, a tanszékek betöltése stb. és egyéb tanulmányi ügyekben kiküldöttek által vesz részt. Az elnök és jegyző államfizetést, a választmányi tagok pedig napi díjat húznak. A kari dékán (Schmidt kültag) elnöklete alatt folytatólag tartott közgyűlés e reformjavaslatra elhatározta, hogy ezt az elnök által a minisztériumhoz felterjeszti. Ezen az orvosi kar szervezetét az eddiginél még szélesebb alapra fektető mozgalmakkal szemben, az egyetem orvos-sebész tanárai ellenmozgalmat indítottak meg. i848 julius 4-én Reisinger János senior tanár elnöklete alatt ülést tartottak. Ebben felolvasták, hogy a közoktatásügyi miniszter Balassa Jánost, a sebészet tanárát, a minisztériumnál osztálytanácsossá és az egyetemi orvosi kar igazgatójává nevezte ki. Balassa mindjárt át is vette az ülés vezetését és két javaslatot mutatott be: egyiket az orvosi kar rendezése, másikat az orvos-sebészi tanulmány reformálása tárgyában. Az orvosi kar rendezésére a Balassa-féle terv melyet a tanártestület elfogadott és a közoktatási miniszterhez felterjesztett, léryegileg a következő volt. Az »orvosi kar«-nak az a szervezete, mely 1815 /6-tól fennáll, töröltessék el. Az egyetem orvosi kara álljon tisztán csak tanárokból: rendes, rendkívüli és magántanárokból. Főteendöje e karnak az orvosi és állatgyógyászati tanulmányok kezelése, kiválólag tehát a tanítás, véleményt adhasson azonkívül közegészségi és törvényszéki bonyolódottabb ügyekben. A tanártestület kívánja, hogy tanítói körében minél szabadabban mozoghasson; legméltóbb és legigazságosabb, de egyszersmind kellően szigorú biráját tetteinek részint a nyilvánosság útján alakuló közvéleményben, részint a folyton őrködő felelős kormányban lelje. E terv a karnak kinevezett elnök-igazgatót és alelnököt (dékán) contemplál, amaz lehet tanár, emez nem; mert kívánatos, hogy a dékán hivatala állandó legyen, mert különben jövőben is azon káros változatosság és járatlanság fogna fennmaradni, mely volt eddig a kétévenként megújított dékán-választásokkal; legyen e mellett állandó az igazgató felterjesztésére kinevezett jegyző is, ki a karral és az igazgatóval közös. A tanártestület tehát a kültagok intézményének eltörlését javasolta. 1848-DIKI TERVEK. TANÁROK TERVE. BALASSA MINT KARI IGAZGATÓ.
