Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
1 2 A KÜLTAGOK INTÉZMÉNYÉNEK MEGSZÜNTETÉSE. OSZTRÁK EGYETEMEK SZERVEZETE. A Stáhly elnöklete alatt levő tágabb orvosi kar ezt nem akarta tudomásul venni és megválasztotta dékánját 1849 5o-re. A miniszter ezt nem vette tudomásul és i848 decz. 2o.-áról kelt rendeletében kimondotta, hogy az orvosi kar i848 előtti szerkezete a dolgok új rendje következtében megszűnt. A harcz tehát az orvostanár-testület győzelmével végződött. Az 1848-diki törvény az egyetemet a közoktatásügyi miniszter felügyelete alá helyezte, egyszersmind kimondotta a tanítás és tanulás szabadságát. Az egészségügy a kereskedelmi tárczához csatolta- tott, Stáhly, a volt protomedicus, az egészségügyi osztálv vezetőjévé lett, az orvos-sebészi tanulmány igazgatójává pedig Balassa Jánost nevezték ki s mint ilyen az orvosi kar élén a kormányzás és elnökség jogait csak a közoktatásügyi miniszternek tartozó felelősség mellett nyerte el. Egyetemünk orvosi karának e szervezeti fejlődése hasonmása a bécsi és az osztrák egyetemek szervezeti fejlődésmenetének. Megalapítója, Mária Terézia, azt a bécsi mintára kívánta szerveztetni. A bécsi egyetem szervezetét Van Svietennek, tekintettel az egyetem históriai jogaira, csak részben sikerült reorganizálni, a régi czéh-rendszer maradványául a kültagi intézményt meg kellett hagynia. Ez intézmény így — a minek a nagyszombati egyetemnél múltja nem volt — átjött a mi egyetemi- rendszerünkbe is, és alapul szolgált azon hosszas és meddő súrlódásra, mely a kültagok és a tanárok közt kifejlődött, mely bürokratikus nyűgbe verte a kar kormányzatát és pangásra kárhoztatta a kar tudományos fejlődését. A bécsi egyetem tanári kara hasonló küzdelmeket állott ki a kültagok intézményével szemben mint itten. Feuchtersieben, a psychiatria tanára és a kar dékánja i848. áprilban a Balassáéhoz hasonló reform-javaslatokkal lépett fel a bécsi egyetem orvostanár testületében, és midőn ö az ott is felállított közoktatásügyi minisztérium orvosi tanügyi előadója lett, részben meg is indította azoknak keresztülvitelét. Az 1848-diki reform-törekvéseket orvosi karunk és egyetemünk szervezetének reorganizácziójában a szabadságharcz leveretése után beállott politikai reakczió nem akasztotta meg. A bécsi közoktatásügyi kormányzat i84q szept. 3o-diki 6798. sz. a. rendelete az akadémiai ható-
