Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
10 VERSENGÉSEK. 1848-DIKI TERVEK. KÜLTAGOK TERVE. és üléseinek vezetése, a tanároknak és tanulóknak felügyelete volt rendeltetésük. E rendszernek az lett a következése, hogy a tanárok és kültagok között versengés támadt és 1849 5o-ig majd tanár, majd kültag ült a dékáni széken a szerint, a mint a választásnál túlsúlyba jutniok sikerült; így jutottak be a kültagok közül a dékáni székbe 1816 7—1817/8-ig Palkovits Endre, 1818/9—1820/1 -ig Streit János a palatínus orvosa, 1822/3—1825/6-ig Beer János Budaváros physicusa, 1834/5 — 1835/6-ig Csurgovich Sándor gyakorló orvos, i839/4o-ben Christen Kristóf Hevesmegye és Budaváros tiszteletb. physicusa, 1833/4—1834/5-ig Eckstein Frigyes, 1845/6— 1846/7-ig Havas Ignácz gyakorló orvos és több megye tiszteletb. táblabirája, 1847/8-ban Schmidt János gyakorló orvos és Pestmegye physicusa. 1848/9-ben, a forradalom alatt tetőfokra jutott e versengés a kültagok és a tanári kar között. i848 márczius 23.-án a kari igazgató és protomedicus, Stáhly Ignácz, rendkívüli ülést hivott össze, melyből felhívást intéztek minden orvos- és sebész-doktorhoz, hogy lépjenek be a karba és gyakorolják abban jogaikat és kötelességeiket, egyszersmind egy i5 tagú választmányt küldött ki, melynek feladatául tűzetett ki, hogy az egész orvosi rend szervezésére vonatkozólag tervet készítsen. A felhívásra csakugyan sok orvos-sebész-doktor lépett be a karba és a junius 12.-én és 13.-án Stáhly elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen, melyre sebészek és gyógyszerészek is hivatalosok voltak, tárgyalás alá vették a i5-ös bizottság javaslatát és egészben véve elfogadták azt. E terv szerint az ország valamennyi orvos-sebész-doktora, sebészmestere és gyógyszertárral bíró gyószerésze »orvosi kar«-rá egyesül. Tisztviselői : elnök, jegyző, harminczhat tagból 24 helybeli és 12 vidéki gyakorló orvos és gyógyszerész) és a budapesti egyetem orvosi karának tanáraiból álló választmány. Elnökké valamely független egyén válasz- tatik, általános szótöbbséggel, három évre; elnökké se az országos főorvos, se a tanulmányigazgató nem választható. A karba belépés fakultativ., Feladata: évenként négyszer tartandó közgyűlésein az orvosi rend bármely ügyeire vonatkozó kor- és czélszerü javítások felett határozni és azt a kormán}7 és országgyűlés elé terjeszteni; választmánya
