Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt

KARI KÜLSŐ TAGOK. JOGAIK. KIK LEHETNEK DÉKÁNOK.

díjaiban részesíteni, azért, hogy az orvosok és sebészek képzettségéről közvetlen tudomást szerezzen, a törvényhatóságok által alkalmazandó orvosok-, sebészek- és szülésznőkről biztos Ítéletet mondhasson. i8o4/5-ben meghagyatott, hogy a tanulmányi bizottság ülnöke (Pfisterer) is meg- hivassák e szigorlatokhoz.

Ugyanezen időben mondatott ki elvül (Udv. rend. 1802.), hogy a dékáni hivatal, a sorrend mellőzésével, szabad választás útján töltendőbe és a tanárokon kívül a bekebelezett tagok is válaszszanak és választhatók legyenek. A bekebelezés díjait fizetni kellett úgy a tanárnak mint a facultás kültagjainak.

Az 1806-diki Ratio educationis publicae az egyetemi elnöki és alelnöki (cancellár) állást újra visszaállította és azokra az egyetem főfelügyeletét bízta, kötelességükké tette, hogy a felsőbb rendeletek fenntartására felügyeljenek, a tanárokról félévenként a helytartó tanácsnak jelentést tegyenek. Az egyetemi magistratus szervezetét lényegileg meghagyta ; valamint a karok szervezetét is szabatosan körülírta. Az orvosi karba fel lehetett venni minden jelesebb, karbeli oklevéllel biró doktort, hazai oklevéllel hat, más eg}*etemen nyert oklevéllel tizenkét arany lefizetése mellett. Ezek választók és választhatók voltak a dékáni és kari hivatalokra. Sőt a rektorságra is. A dékánt az összes kari tagok, a rektort a négy dékán és négy senior választották. A dékán vitte a volt kari igazgatók teendőit. Az orvosi karban a főfelügyelet gyakorlása a protomedicusé maradt, ki a belügyek kormányzatába be nem folyt ugyan, de joga volt orvostanulmányi ügyekben is észrevételeit a helytartó tanácsnak megtenni, minek folytán utasítja a szabályzat a dékánt, hogy a protomedicussal kölcsönösen támogassák egymást.

1815/6-ban Pfisterer András protomedicus ismét tanulmányi igazgató lett és meghagyatott, hogy jövőre kari dékánul tanárt ne válaszszanak. A tanár-testület felterjesztésére később (i83o 1) megengedték,, hogy tanárok is lehessenek dékánok.

A tanulmányi igazgatóság e rendszere fennállott 1848/9-ig. A kar direktorai voltak Pfisterer András 1806/23, Lenhossek Mihály 1825/39, Rene Ferencz i84o/2, Stáhly Ignácz 1843/7, Balassa János 1848/9, kiknek az 1819,20-diki utasítások értelmében a kar tanulmányi ügyeinek