Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
II. JÓZSEF CSÁSZÁR ALATT PESTEN. PROTOMEDICUS. HATÁSKÖRE. rendszer és gazdasági ügy, a választott akadémiai hatóság feladatává a tanulók feletti fegyelmi felügyelet tétetett, de csak korlátozott mértékben. E kettős rendszer úgy Nagyszombaton mint Budán számos súrlódásra és illetékességi érdek-összeütközésekre szolgáltatott alkalmat. Lényegesebb változás jött létre az orvosi kar és az egyetem hatósági szervezetében II. József alatt. Az egyetemi elnökség és tanulmányi igazgatóság megszűnt. Az egyetem kir. tanácsa és a kari igazgatóság eltöröltetett, mivel József császár a kari igazgatókat a tudományos haladás akadályának tekintette. Az egyetemi magistratus a volt con- sistorium hatáskörét kapta és az egyetemi ügyek közvetlen vezetése reá, a karok igazgatása pedig a tanárok közül választott dékánokra bízatott. A magistratusból kimaradt a cancellár is. Az orvosi kar, noha a kari igazgatóság megszűnt, külön kari igazgatót kapott, az országos főorvosi (protomedicus) hivatal felállítása alkalmával (1786), Ve\\a Gábort ban, ki Gilg János után már volt kari igazgató és a belvtartó tanács tanulmányi bizottságának orvosi előadója. Hatásköre arra terjedt, hogy a tanítás ellenőrzése végett a karbeli leczkéket meglátogathatta, a vizsgákon és vitatkozáson jelen lehetett, de a kari igazgatás a dékán kezében maradt. Vezza halála után (1799 jan. 9.) a protomedicusság és a helytartó tanács tanulmányi bizottságának előadói állását elválasztották egymástól. Protomedicussá Schraud egyetemi orvostanár, tanulmányi bizottsági ülnökké pedig Pfisterer András budavárosi főorvos lett (1802). Az országos főorvos köre azonban csak a felügyelet maradt az orvosi karra nézve. Az 1784-ben megszüntetett kari igazgatók visszaállítását az országos választmány sem javasolta. A protomedicus utasításában 1 kimondatott, hogy az orvosi kar igazgatása, az egyetem elnöke és magistra- tusa fennhatósága mellett, a dékánt illeti, abba a protomedicus nem avatkozhatik. Felügyeleti joga azonban nemcsak az egészségügyi dolgokra van, hanem jogában áll az orvosi tanulmányügyekre is érdemleges észrevételeit megtenni és a helytartó tanács elé terjeszteni. Ugyanez okból a tanulmányi bizottság ülésein résztvehet. Sőt fontosabb orvostanulmányi tanácskozásokban jelenléte szükséges. Utasításul lett adva a karnak, hogy a protomedicust az orvosi, sebészi szigorlatokra meg kell hívni és azok