Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 1. Szervetlen anyagok
Ammon. 63 Az ammonnak savakkali vegyületei a megfelelő kalium-vegyü- letekkez hasonlítanak és azokliaz hasonlóan csapadékot képeznek platinchloriddal vagy borkősavval. Az ammonoldatokból platinchlo- riddal nyert csapadék vízben nehezen oldódik, borszeszben és aether- ben majdnem teljesen oldliatlan, hevítésnél elpárolgó sósavra és chlorammonra és szín-állapotban visszamaradó platinra bomlik. Ha valamely folyadékban szabad ammont akarunk keresni, czélszerű a folyadékot hengerüvegbe tenni, a nélkül, hogy annak karimáját avval megnedvesítnők; a hengerüveget ezután tiszta üveglappal, melynek alsó felületére nedves vörös lakmuspapirt ragasztottunk, befödni. Ha a folyadék csak nyomait tartalmazza a szabad ammonnak az esetben a papír kis idő múlva kék színt nyer; hasonló módon kémlelhetünk haematoxylin-papirral. Ha a vizsgálandó folyadék bomlékony szerves légenytartalmú anyagokat tartalmaz, melyeknél attól tarthatni, hogy azok bomlásuknál ammont fejlesztenek, az esetben a folyadékot a vizsgálat előtt nem tanácsos hosszasan állni hagyni. Szabad ammonnak legkisebb nyomát tartalmazó folyadék pár csöpp higanychlorid hozzáadására higanyclilorid-amidből álló fehér zavarodást vagy csapadékot ád. Ammonvegyületekre hasonló módon kémlelünk, csakhogy a folyadékhoz előbb elégséges fölös mennyiségű mésztejet adunk, ezen kémlésnél is csak pár óráig szabad állni a folyadéknak és légenytartalmú anyagok jelenlétében ezt sem szabad melegíteni. Ezen kémlelési módszerek helyett használhatjuk a Nessler- féle kémszert is ; (v. ö. kémszerek 37. §.), midőn szívó készülék (aspirator) segélyével három egymásután fölállított tekekészüléken át először kénsavon, azután a vizsgálandó folyadékon és végre a Ness- ler kémszeren keresztül levegőt szívunk; a kénsav által az ammon- tól teljesen megszabadított levegő lassankint tökéletesen elvonja a kémlelendő folyadék szabad ammonját és az az égvényes jodliigany- jodkalium oldaton átmenve, abban barna csapadékot vagy legalább sárga színesedést idéz elő. Hasonló rendkívül érzékeny kémszert bírunk a higanyclilorid- nak kevés maró vagy kevés szénsavas kálival elegyített oldatában; fölös égvénytartalomtól óvakodni kell, mivel ekkor higanyéleg válik le.* * Bohlig Ann. Chem. Pharm. 125. köt. 23. 1.
