Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja

24

Duna, halpartja.

Bars, Nógrád, Pozsony) pedig csak ritka-szórványos morbiditást tüntet fel.

A váltóláz e vidéken rendesen a tavaszi folyó-ára- dásokat szokta nyomon követni és nyár elejéig tart. Nógrád és Hont megyékben tavaszi és őszi exacerbá- ciót találunk feljegyezve.

A járvány mindenütt igen enyhe, súlyosabb esetek csak kivételképpen fordulnak elő, az esetek zöme Plasmodium vivax-, kisebb része Plasmodium malariae-fertő- zésből származik. A súlyosabb természetű Praecox- fertőzések tartós Jázakkal, szövődményekkel avagy éppenséggel vészes lefolyású esetek alig észleltetnek. Annál gyakrabban találjuk azonban ezen a tájon a ma- laria-betegségeknek úgynevezett álcás (láztalan) alakjait, amelyek aránylag sok helyütt, így egész Trencsén- ben, Nyitra megyében Érsekújvár, Hont megyében Kor- pona vidékén, Nógrád megyében Verőce és Terenne tájékán az uralkodó típust képezik.

I. Árva vármegye az általánosságban immúnisnak ismert északnyugati kárpáti felvidék hegyes-völgyes, hűvös klimájú régiójában fekszik. Éppen ez a vidék azonban az, amely elsősorban állítható oda tanulságos példaképp arra nézve, hogy hazánkban „abszolút malaria- biztos* vidékek nem léteznek és hogy valamely területnek évszázadok óta tapasztalt malaria-mentessége csupán a kórt, illetve járványt előidéző alkalmi okok tartós hiányán alapszik.

A hidrográfiai- és talajviszonyok itt Árva megyében egyébiránt már eleve is kétségessé tennék az állítólagos abszolút malaria-mentességet. Vadvizes, nyirkos talaj s a szűk völgyekben elvétve mocsár is akad. Erdő mentén a völgyekben, a mocsárkörnyéki bokrokban szúnyog is található, ha nem is nagy számmal.

Tanulságos az alsó-kubini járás orvosának, Dr. Nádasi László úrnak jelentéséből alább idézett az a megfigyelés, amelyből egyfelől kiderül az ilyen „immúnis“ területek fertőzésének lehetősége a behurcolt csírák