Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja
Trencsén vármegye. 55 A csaaai járásban, ahol az imént említett hajlamosító tényezők mindenütt hiányoznak, a malaria a legtöbb helyütt egészen ismeretlen baj. Csak a tnrzófal vai kör orvosa tesz említést a gyakorlatában észlelt egynéhány ilyféle esetről; ezek is egytől-egyig idegenből valók voltak. Hasonlóképpen az illavai járás is teljesen váltólázmentesnek állíttatik, jóllehet a járás egész nyugati határvonalán végighúzódó Vág és az ennek mentén futó vasúti pálya mellett itt-ott mocsaras völgyrészletek is tűnnek elő. Ami kevés eset hosszú évek során a járás orvosai által észlelve lett, az mind importált volt. A megyének lázbiztos régiójába esik a kiszuca- újhelyi járásnak is csaknem egész mocsár- és állóvíz- mentes terü’ete. A vidék orvosai e betegséget csak azon egypár idült eset kapcsán figyelhetik meg, amelyek még abból az időből valók, amikor az alföldi munkáról hazatérő munkásnép között mindig akadt több olyan, aki életefogytáig tengődik az ott szerzett baj következtében. A puchói járásban már néhanapján helybeli keletkezésű heveny fertőzési eseteket is láthatni. Mondani sem kell, hogy ezek is csak egyes vágparti, nyirkos talajon fekvő községek népe közt észlelteinek. Az e vidékről befolyt orvosi jelentések szerint csupán a puchói egészségügyi körnek egy pár helyén tapasztaltak a vágmenti lakosság közt igen ritka esetekben felmerülő valódi maláriát, míg a lukii kör népe közt valamivel tömegesebben jelentkező váltóláz-szimptómák az ottani népnek a pozsonymegyei Réthy-majorban munkában állott és az ottani lázvidéken megbetegedett részén volt megfigyelhető. A járásnak minden többi vidékén, mint a hegyes fekvésű lednicrovnyei, pruszkai és nemsovai körökben egyetlen váltólázas beteg sem mutatkozott,. A trencséni járásból beérkezett orvosi jelentések szerint a maláriának igen ritka szórványos esetei for-
