Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja

Trencsén vármegye. 55 A csaaai járásban, ahol az imént említett hajla­mosító tényezők mindenütt hiányoznak, a malaria a leg­több helyütt egészen ismeretlen baj. Csak a tnrzó­fal vai kör orvosa tesz említést a gyakorlatában ész­lelt egynéhány ilyféle esetről; ezek is egytől-egyig ide­genből valók voltak. Hasonlóképpen az illavai járás is teljesen váltóláz­mentesnek állíttatik, jóllehet a járás egész nyugati határ­vonalán végighúzódó Vág és az ennek mentén futó vasúti pálya mellett itt-ott mocsaras völgyrészletek is tűnnek elő. Ami kevés eset hosszú évek során a járás orvosai által észlelve lett, az mind importált volt. A megyének lázbiztos régiójába esik a kiszuca- újhelyi járásnak is csaknem egész mocsár- és állóvíz- mentes terü’ete. A vidék orvosai e betegséget csak azon egypár idült eset kapcsán figyelhetik meg, amelyek még abból az időből valók, amikor az alföldi munká­ról hazatérő munkásnép között mindig akadt több olyan, aki életefogytáig tengődik az ott szerzett baj kö­vetkeztében. A puchói járásban már néhanapján helybeli kelet­kezésű heveny fertőzési eseteket is láthatni. Mondani sem kell, hogy ezek is csak egyes vágparti, nyirkos talajon fekvő községek népe közt észlelteinek. Az e vidékről befolyt orvosi jelentések szerint csupán a puchói egészségügyi körnek egy pár helyén tapasz­taltak a vágmenti lakosság közt igen ritka esetekben felmerülő valódi maláriát, míg a lukii kör népe közt valamivel tömegesebben jelentkező váltóláz-szimptómák az ottani népnek a pozsonymegyei Réthy-majorban munkában állott és az ottani lázvidéken megbetegedett részén volt megfigyelhető. A járásnak minden többi vidékén, mint a hegyes fekvésű lednicrovnyei, pruszkai és nemsovai körökben egyetlen váltólázas beteg sem mutatkozott,. A trencséni járásból beérkezett orvosi jelentések szerint a maláriának igen ritka szórványos esetei for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom