Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja

Trencsén vármegye.

53

talajon fekszik és így a légköri csapadékok és a házi szennyvizek elvezetése könnyen és jól történik, állóvíz vagy mocsár nem képződhetik. A Duna partja mellett fekvő mélyebb fekvésű házak csak nagyobb árvíz alkalmával szoktak elöntve lenni, — így legutóbb 1899-ben — de váltóláz ilyenkor sem volt észlelhető.

Megemlítem végül, hogy a város tiszti főorvosa, Dr. Tauscher Béla kir. tanácsos úr a megye székhelyének közvetlen környékében fekvő Főrév és Ligetfalu nevű dunamenti falvakból származó nehány váltólázesetet állapított meg. *

Pozsony városában és közvetlen környékén a malaria tertiana mutatkozik legsűrűbben. A város II. kerületében a quotidiánák is viszonylag gyakoriak, amennyiben a malariás összmegbetegedésnek egy harmadát teszik ki. Gyakran poszt- ponáló jellegűek. Érdekes, hogy e terület köznépe a baj előidézésével a „keleti szelet“ okolja.

9. Trencsén vármegye földrajzi helyzeténél és talaj- alakulati viszonyainál fogva egyaránt a malaria járványos elterjedése ellen kellőképen biztosítottnak tekinthető. Hogy mindazonáltal e betegségnek hol ritkább, hol sűrűbb szórványos esetei a megye területén időnként mégis mutatkoznak, az egyfelől eme tájék vízrajzi körülményeinek tudandó be, melyek az ország délibb, dunamenti területein keletkező endémiás matériának a megye belsejébe való benyomulását lehetővé teszik, másfelől azonban ama személyforgalom folyományának tulajdonítandó, amely közte és országunk, valamint a szomszédos külföld váltóláz-vidékei közt létezik.

Az említett disponáló alkalmak közül legfőképpen a Vág-folyó völgye érdemel méltatást, mert ennek a trencséni malaria létrehozásában ugyanaz a szerep jut osztályrészül, mint a dél felől határos Nyitramegyé* A Pozsony városában állomásozó helyőrség váltóláz-betegülése az 1902. évi katonai statisztika szerint 2‘4°/00 volt.