Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja
Duna balpartja. céljából a talajt feltúrják, kezdődnek a váltólázas megbetegedések s a forróság emelkedésével több vizet fogyasztva, a malariások száma gyorsan emelkedik. Két évvel ezelőtt a pozsonyi kerületi betegsegélyző pénztár, melynek kötelékébe a téglamunkások beso- rozvák, jelentést tett a téglamunkások közt elterjedt malaria-jár hányról az elsőfokú egészségügyi hatóságnak. Hivatalosan kiküldve, a járvány okául csakis a rossz ivóvizet jelölhettem meg. Nehány kút betömése s a többi kút kibordázása és kitisztítása, illetve mélyítése után javult a helyzet; a malariások száma keves- bedett, a hűvösebb évszak (ősz) beálltával a járvány megszűnt.“ A II. kerület „beltelkén — jelenti Dr. Mergl Ödön kerületi tiszti orvos úr — épp úgy, mint a kültelek hegyes vidékén, váltóláz alig fordul elő, míg a lapos, a récsei és szöllősi út közt fekvő részén ha nem is gyakran, mégis itt-ott észlelhető Az itt fekvő dinamitgyár környékén kisebb-nagyobb tavakban épp úgy, mint az ezeket összekötő csatornák mentén helyenként nád és sás elég sűrűn terem; a szöllősi út túlsó oldalán levő, már az I. egészségügyi kerületbe tartozó, de a gyártól csak fél kilométerre tekvő úgynevezett „Entenlacke“ paitja azonban mocsaras sással fedett, de azért nem állíthatnám, hogy ezen a helyen sok a szúnyog, mi tán abban leli magyarázatát, hogy a gyár telepén füstölgő kilenc nagy kéményből épp úgy, mint a kénsav, légenysav és szénkéneg gyárak helyiségeiből kipárolgó kénessav, allégenysav és szénkéneg néha, ha csekély fokban is, különösen alacsony légnyomásnál a telep és környékének levegőjét fertőzik ... Az ott észlelt váltólázas megbetegedések rendesen hosszantartó esőzések, nagy árvíz után szoktak fellépni.“ A III. egészségügyi kerület — Dr. Jácz István kerületi orvos úr jelentése szerint — legnagyobbrészt a Duna-folyam felé lejtő dombos, száraz, csatornázott
