Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
Bevezetés
14 malarikns betag Mentes terület az, ahol 1000 lakosra esik 0 Igen ritka esetek jelzésű terület . » 1000 w „ 1—2 Ritka-szórványos esetek jelzésű terület „ „ 1000 „ 2-5 Szórványos esetek elzésű terület „ „ 1000 „ 5-10 Sűrű-szórványos esetek jelzésű terület „ „ 1000 „ 10-20 Tájkóros terület „ , 1000 „ 20-30 s azon felül. A megbetegülési eshetőség approximativ kifejezését országunk egyes körülírt helyeire vonatkozólag szintén megkisérlettem. Ennek megállapításánál a következő módszert alkalmaztam. Területegységül a „járás“ területét választottam. Minden járásból több körorvos, városi- és községi orvos küldött jelentést. E jelentésekből a fent előadott módszeremmel meghatároztam azt, hogy a szóban forgó járásban a mala- ria-betegülés az én sűrűségi skálám melyik fokozatába illik bele. Azon járást tudniillik, melynek területéről csupa negatív jelentést kaptam: mentes területnek deklaráltam és 0 jelzéssel láttam el. „Igen ritka“ jelzőt és 1-es számot kapott ama járás, amelyben a beérkezett orvosi jelentések tanúsága szerint a legtöbb helyen igen ritkán előforduló váltólázesetek ismeretesek. „Ritka szórványosának, tehát 2-es számúnak vettem az olyan járást, amelyben az egyes járástájak morbiditása az igen ritka és szórványos fokozatok közt ingadozik, anélkül azonban, hogy az utóbbi fokon levő helyek száma az összes helyi jelentések számának felét meghaladná. Ahol ez az utóbb említett eset forgott fenn, vagy ahol az átlagos betegülés a ritka- és sűrű-szórványos fokok között mozgott, azt a járást a 3-as számú jelzéssel ellátott „szórványosnak közé iktattam. Ahol pedig a sűrű-sporadicitás fokát mutató helyek voltak
