Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

Bevezetés

15

többségben, vagy amely járásban a helyi betegjelenté- sek morbiditás-jelzői a szórványos és járványos kifejezések közt variáltak: ott az átlagos betegülési indexet

4-nek (sűrű-szórványosnak) vettem. Végül pedig a tájkóros területek 5-ös jelzésű kategóriájába soroztam azokat a járásokat, amelyek területén túlnyomólag epi- demiális sűrűségi fokot mutató községek vannak.

Ilyen módon minden egyes megyének minden egyes járása morbiditási fokának megfelelő számmal (0, 1, 2, 3, 4, 5) lön ellátva. Ezen járási számok közép- arányosának meghatározása útján azután az egyes megyék betegülési eshetőségének koefficiensét állapítottam meg, amelyek progresszív sorbaállításával a mala- ria-betegségek megyénkinti eloszlásának azt a sűrűségi sorrendjét állítottam fel, amelyet e mű összefoglaló referátumában mutatok be.

A megyéket országrészek szerint csoportosítva s az illető komponens-megyék betegülési együtthatóinak középarányosát kiszámítva: ezen országterületek frequen- ciális viszonya egymás között is könnyű szerrel volt meghatározható.

*

Amit e könyv abszolút számadatok nélkülözése miatt áttekinthetőség szempontjából veszít, azt karto- grafikus illusztrációival törekedtem pótolni. Ezek a malaria-térképek a legaprólékosabb precizióval lettek folytonos ellenőrzésem mellett az orvosi jelentések adatai nyomán kidolgozva, úgy hogy könyvemet voltaképpen „a malaria elterjedése atlaszának“ illenék neveznem, melyet a mű írott része jóformán csak magyarázó szöveg gyanánt kisér.

Ennek a szövegnek némi önállóságot kölcsönöz az a váz, amit kevés historikum, geológia, néprajzi adat, járványtan és klinikum formájában bele tudtam szőni. E dolgok közül következetesen csak azt az epidemiológiai részt dolgozhattam ki, amelyhez való adat-