Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

Bevezetés

15 többségben, vagy amely járásban a helyi betegjelenté- sek morbiditás-jelzői a szórványos és járványos kifeje­zések közt variáltak: ott az átlagos betegülési indexet 4-nek (sűrű-szórványosnak) vettem. Végül pedig a táj­kóros területek 5-ös jelzésű kategóriájába soroztam azokat a járásokat, amelyek területén túlnyomólag epi- demiális sűrűségi fokot mutató községek vannak. Ilyen módon minden egyes megyének minden egyes járása morbiditási fokának megfelelő számmal (0, 1, 2, 3, 4, 5) lön ellátva. Ezen járási számok közép- arányosának meghatározása útján azután az egyes megyék betegülési eshetőségének koefficiensét állapí­tottam meg, amelyek progresszív sorbaállításával a mala- ria-betegségek megyénkinti eloszlásának azt a sűrűségi sorrendjét állítottam fel, amelyet e mű összefoglaló referátumában mutatok be. A megyéket országrészek szerint csoportosítva s az illető komponens-megyék betegülési együtthatóinak középarányosát kiszámítva: ezen országterületek frequen- ciális viszonya egymás között is könnyű szerrel volt meghatározható. * Amit e könyv abszolút számadatok nélkülözése miatt áttekinthetőség szempontjából veszít, azt karto- grafikus illusztrációival törekedtem pótolni. Ezek a malaria-térképek a legaprólékosabb precizióval lettek folytonos ellenőrzésem mellett az orvosi jelentések adatai nyomán kidolgozva, úgy hogy könyvemet volta­képpen „a malaria elterjedése atlaszának“ illenék nevez­nem, melyet a mű írott része jóformán csak magya­rázó szöveg gyanánt kisér. Ennek a szövegnek némi önállóságot kölcsönöz az a váz, amit kevés historikum, geológia, néprajzi adat, járványtan és klinikum formájában bele tudtam szőni. E dolgok közül következetesen csak azt az epi­demiológiai részt dolgozhattam ki, amelyhez való adat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom