Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)

Időjóslás mint babona

nyiben azonban alacsony légnyomás előzi meg legtöbb esetben az esőt, annyiban sokszor eltalálja a valót az ember, midőn a fecskék alacsonyabb repüléséből a bekövetkezendő esőre von következtetést.

Egy más ily jel, melyhez az időjóslással foglalkozó néphit erős reményeit köti, a legyek ma- gukviselete. Néha, kivált pedig tikkadt, fülledt melegség alkalmával a legyek sokkal szemteler

nebbek, mint egyébkor. Újból meg újból elkergetve, ismét az ember arczára, kezére szállanak, s alig van benne mód, hogy az ember meneküljön előlük, kivált ott, a hol sok van. Ezen tüneményből zivatart, vagy szűkebb helyhez kötött pásztás esőt szokás jósolni. S nem minden alap nélkül, mert a legyek eme viselkedésének is meg van a maga természetes oka, mely a légkör állapotában gyökeredzik. Ha ugyanis a lovegőben sok a páratartalom, s a mellett a hőség nagy, az emberi test respiratiója nem mehet végbe oly akadálytalanúl mint egyébkor. A kipárolgás nagyobb része a bőrön tartatik vissza, s csak lassan- /

lassan megy végbe. Es ezért érzi magát oly tik- kadtnak az ember. De ezért keresik fel oly mohósággal a legyek is, melyek a megpuhított bőr váladékaiban s fölengedett piszkában nyerik táplálékukat. Tudvalevő pedig, hogy az ilyen párákkal telt meleg levegő csakugyan sokszor szü4

Hons*: A nagy természet stb.