Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Pepticus gyomorfekély
Pepticus gyomorfekély '65 alakjában nyilvánulhat, mely a tápanyagoknak a fekélynek alapjára gyakorolt vegyi ingere és az emésztés közben a gyomornak helyzetváltozásai által feltételezett vongálása által idéztetik elő. Különösen csípős, savanyú ételek, alkoholtartalmú italok, növényvagy ásványsavak, akár a tápszerekben foglalt, akár az emésztés közben nagyobb mennyiségben képződő _ savak különösen alkalmasak e fájdalom előidézésére, melynek létrejövetelére a gyomor működése által emésztés közben beható erőművi és vegyi ingerek bő alkalmat nyújtanak (Oser48). A betegek az ételeknek bevitele által okozott fájdalmat tapasztalataikból jól ismerve, kellő étvágy esetén is tartózkodnak, szenvedéseik elkerülése czéljából az ételtől. Míg hígan folyó ételek elég jól töretnek, szilárd ételek erős fájdalmat váltanak ki, szintúgy igen hideg és forró ételek és italok. A fájdalom az étkezés után ktilömböző idő múlva következik be, majd azonnal, majd i/2 — 1 óra múlva, sőt később is, mely körülményből a fekélynek székhelyére vonatkozó következtetéseket vontak oly értelemben, hogy cardialis fekélyeknél a fájdalom közvetlen bekövetkeznék, míg az annál később állana be, mennél közelebb volna a fekély a pylorushoz; e következtetésnek azonban biztos alapja nincs. A gyomorfekélyt gyakran kisérő túlságos sósavképződés (hyperchlorhydria) vagy folytonos gyomor- nedvelválasztás (supersecietio, Reichmann) magyarázatát adja azon körülménynek, hogy a betegeknél az étkezés után több, 3—4 sőt b óra múlva léphetnek fel az erős gyomortáji fájdalmak, mivel ekkor a gyomorban foglalt ételmaradékok a túlságos mennyiségben tartalmazott sósav közömbösítésére nem elegendők; ezek azon esetek, melyekben a gyomortáji fájdalom megfelelő ételek bevitele folytán enyhül. A körülirt fájdalmas helyek legtöbbször a gyomorgödörben találhatók — a középvonalban vagy ahhoz közel — s átmérőjük többnyire néhány cmtnyi térre szorítkozik és nemritkán a fekély helyének felelnek meg. A gyomor mellső falán ülő fekélyeknél a nyomási fájdalmasság kifejezettebb szokott lenni, mint a hátsó fal fekélyeinél; a fájdalom jellegzetes tulajdonságai közé tartozik. hogy nyomásra feltűnően fokozódik, mely nyomási fájdalmasság különösen a kardnyujtvány alatt gyakorolt nyomáskor (Cruveilhier) szokott feltűnően nyilvánulni; ugyanezen körülmény magyarázza meg, hogy a betegek szorosan fűzött ruhát, öveket nehezen tűrnek. E fájdalmakat meghűlések, kedélymozgalmak,
