Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
Idült gyomorhui'ut 33 gyomor mozgató működése hiányt nem mutat és tartalmát a bélbe rendesen továbbítja, a bélemésztés pótló működést végezvén a gyomor helyett, a betegek közérzete különös jeleket nem szolgáltat s a legfeltűnőbb tünemények a gyomor táján fellépő nyilaié fájdalmakra, hányóingerre és hányásra szorítkoznak. A bél pótló működése azonban a betegek kellő táplálkozásának fentartására csak addig képes, mig a gyomor mozgató működése zavartalan. Amint az erélyében csökken, amihez Jürgens, Blaschko, Sakaki •és Eisenlohr13 vizsgálatai szerint a bél nyálkahártyájának sorvadása, idegelemeinek zsíros elfajulása is szokott csatlakozni, a betegek táplálkozása rohamosan fogy, teljes étvágytalanság áll be. a hiányos vérképzés jelei mutatkoznak és a terjedő vészes vérszegénység képe fejlődik ki14 : a betegek feltűnően bágyadtak, senyve- sek a piros vérsejtek alakjukban megváltoznak (poikylocytosis), a fehér vérsejtek aránylag megszaporodnak, macro- és microcy- ták mutathatók ki. E tüneteken kívül az előrehaladó vészes vérszegénység képére emlékeztet a betegeknél rendesen kimutatható bő zsírpárna, mely utóbbi tünemény tudvalevőleg a vér megbetegedéseinél elég gyakran észlelhető. A rendesen halálos kimenetelre vezető bántalom, melynek tartama több hónaptól kezdve két-három évre terjedhet, különösen idősebb egyéneknél észlelhető, habár fiatalabb egyéneknél is előfordul, mint Litten15, Einhorn16 és Ewald17 eseteiben. Az idült gyomorhurutnak kevésbé súlyos esetei egyéb megbetegedések által táplálkozásukban megfogyott vagy koros egyéneket támadván meg. a szervezet csökkent ellenálló képességénél fogva szintén végzetes lefolyásúnkká válhatnak. Kórisme. Az idült gyomorhurut kórisméje a tünetek sokaságánál és változatosságánál fogva nem mindig könnyű. Mindazon .jelenségek, a melyek a fentebbiekben említve voltak, egyéb idült lefolyású gyomorbántalmak folyamában is felléphetnek, melyek közül különösen a gyomorrák, a gyomorfekély, a gyomorfágulat, az ideges gyomorbetegségek veendők figyelembe, a melyektől való megkülömböztetést még azon körülmény is nehezíti, hogy a nevezett bántalmakhoz az idült gyomorhurut igen gyakran másodlagosan is csatlakozhatik. A differentiális kórisme jeleire nézve a megfelelő fejezetekre utalva, diagnosticus szabálynak tekintendő, hogy az idült gyomorhurut kórisméjét csak akkor állapítsuk meg. ha