Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - A kultúrember kifejlődése
52 A BRONZ ÉS VAS-KOR KULTÚRÁJA. Bronz-kor. Néptörzsek. Vas-kor. Társadalmi fejlődés. Szellemi fejlődés. mitív népei tapssal, újjcsattintással, dobbal irányítják a tánc ritmusát, melyet monoton énekkel kisérnek, de amíg a melódia iránt semmi érzékük sincs, a ritmust bámulatos pontossággal megtartják. Külön ritmusuk van a harci, szerelmi és vadász táncok eljárására. A ritmust csak az embernél találjuk meg, ezzel szemben a dallamot a madaraknál is tapasztalhatjuk. Ezért azt modhatjuk, hogy a ritmus specifikusan emberi és ma- gasabbrendü tulajdonság, mint a dallam, de a kettő együtt szolgáltatja a zene elemét. Az emberi művelődésben a durva kőkorszak és a csiszolt kőkorszak utáni időszakot, amikor már a fémmel is megismerkedett az emberiség, Thomson dán régész bronz-korszaknak nevezte el. A bronz használata Kr. e. többezer évvel Ázsiából, valószínűleg Indiából indúlt ki; Asszírián, részben Egyiptomon át jutott Európába, ahol iparszerűleg fejlődött tovább. A legtöbb emlék Itáliából és hazánkból került napfényre. Fegyvereken, dísztárgyakon kívül, különösen Magyarországon, sok sarlót is készítettek, ami bizonyosság arra, hogy e föld területén, már az ősidőben is földműveléssel foglalkoztak. A fokosok is (csaknem kizárólag ) hazánk területéről származnak. Rajzaik kelta eredetre vallanak. A bronzon kívül az aranyat is ismerték, de abból csak ékszereket készítettek. A bronzkor embere rőzséből font és agyaggal tapasztott házakban lakott. Vadászaton és földművelésen kívül állatot tcnvesztett, azok gyapjúból ruhákat szőtt, fazekat égetett s a számos fentmaradt beretvapenge bizonyítja, hogy már „divatban“ volt a beretválkozás. Zenéje az előző koréhoz képest fejlettebb lehetett, amire bizonyság a fentmaradt réztányérok és dobok lelete, valamint a mitológiában elvesző zene, amely érzelmek, hangulatok kifejezésére szolgált. Kr. e. 1000 év körül vette kezdetét a vaskor, amely időből találtak leleteket a svájci cölöpépítmények maradványai között is. Ezek a szerszámok etruszk és kelta díszítéssel vannak ellátva. Hazánk területén talált legrégebbi vaseszközöket kelta motívumok díszítik. A vaskorral egyidejűleg megindult a fazekaskorong használata, ami nagy haladást jelentett az agyagiparban. A zománc és üvegipar már komoly haladásnak tekinthető az emberiség művelődéstörténetében. E kor népei jóval magasabb művelődési fokon állottak, mint számos jelenkori primitív nép. Művelődésük mind gyorsabb tempóban haladt előre. A társadalmi fejlődés már kezdetét vette. Az előző korban még csak a családok összetartozása volt meg. Idővel törzsek alakultak ki, a törzsekből nemzetek, végül államok jöttek létre. Lassacskán kifejlődött az ipar, a kereskedelem, a közigazgatás, az államforma, amikor az írás feltalálásával az eseményeket már meg lehetett örökíteni. Az írás feltalálása mérföld követ jelentett az emberiség életében és elválasztotta a történelem előtti őskort a történelmi koroktól. A történelem előtti időben a növény- és állatvilág kialakulása és az emberiség testi fejlődése volt előtérben. Az ezután következő történelmi korszakban az emberiség szellemi és er-
