Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - A kultúrember kifejlődése
50 MAGASABB FEJLETTSÉGŰ EMBERTÍPUSOK. Az aurig náci ember. Cromag- noni ember. Palaeo- lith. II. A magda- leni ember. Az aurignaci,* magasabb fejlettségű embertípus kelet felől vándorolt Európába és kipusztította a neandervölgyi embert. Az aurignaci embertípus magassága még szintén kicsi volt, de csontrendszere, koponyája, álla magasabb fejlettségre mutat a neandervölgyinél. Kőeszközeit, csontlándzsáját nagyobb gonddal dolgozta ki és az eszközök készítését már iparszerűleg űzte. E típus csontjai a csehországi Brüx mellől, a délfranciaországi montferrandi, ariegi, mentonei, az ausztriai kremsi, hazánkból a borsodmegyei Istállóskő barlangból kerültek elő. Ők már temettek, a fej alá követ raktak, a sírba eszközöket és díszeket helyeztek el. Használati és harcászati eszközeiket kőből, csontból, aggancsból készítették s a fen tmaradt tűik bizonyítják, hogy bőrből már ruháit is varrtak. Ennél az embertípusnál megtaláljuk a művészet elemeit a barlangok falára karcolt és vésett képekben, a csontból faragott szobrokban s a kagylókból, halcsigolyákból, fogakból készített ékszerekben. A fentmaradt csontvázmaradványok egységes típusú emberre vallanak, (kivételt a Mentone közeléből kikerült embercsontok képeznek, amelyek negroid típusúak és bizonyítják, hogy Afrikából is vándorolhattak Európába emberek.) A későbbi kor embere a cromagnoni embertípus néven ismeretes. Ennek a délről északra húzódó és némileg a mai eszkimóra emlékeztető néptörzsnek a maradványai bizonyítják, hogy Európa nagyrészén el volt tér jedve. Csontok napfényre kerültek Franciaországból a dordognei, mentonei, la-cavei barlangokból, Csehországból a predmosti, hazánkból a miskolci, hámori és bajóti barlangokból, Oroszországból a kievi ásatásokból. E ,,solutrei" kornak nevezett időszakban élt ember a kőszerszámok mellett kiterjedten használta a csontszerszámokat. Korából maradtak fent jaspis lándzsák, elefánt és más csontból faragott állatfejek, pálcák, női szobrok, melyek bizonyítják, hogy ez az embertípus magasabb műveltségű volt, mint az előzőek. A magdaleni korban (a Lourdes melletti Magdalena barlangról elnevezve) a mammut, gyapjas orrszarvú, a barlangi oroszlán és medve mellett már feltűnik, mint az ember kortársa a vadló, a vaddisznó, a bölény és a rénszarvas. A barlangok falára rajzolt állatképek meglepő hűséggel ábrázolják az állatokat és tanúságot tesznek e kor elsőrendű megfigyelőképességéről. A fürge állatok elejtéséhez az akkori embernek már lándzsákra, szigonyokra, nyilakra volt szüksége, melyeket javarészt csontokból készített, de nem elégedett meg az eszközökkel, hanem művészi sugallatnak engedve, szerszámait nagy gonddal készítette el és karcokkal, faragásokkal cicomázta fel. A cromagnoni barlangban két férfi és egy nő csontváza maradt meg; az * E korban a mainál kissé hűvösebb volt az éghajlat. lő. ábra. A terhes nő kőkorszak- beli ábrázolása. (Rei- nach után).
