Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
222 A KERESZTÉNY ORVOSTUDOMÁNY KEZDETE, A keresztény orvos- tudomány kezdete. nagyobb szabásúak Caracalla termái voltak. Számuk városonként több volt, hiszen Aquincum aránylag kis terjedelmű, ásatásaiból is három közös fürdő romja került napvilágra. A római birodalomban az első századok után a keresztény eszmék mind rohamosabban terjedtek el. Az őskeresztények a római birodalomban elharapózó erkölcstelenségekkel szemben a Krisztusi tanok hatására jámborságra, aszkétaságra törekedtek. Az általuk talált fejlett orvostudományt bizonyára átvették volna, de a sok orvosnál tapasztalt lelkiismertelen sarlatánság elrettentette őket az akkori orvostudománytól, ezért a Biblia tanaival összeegyeztethető gyógyításra törekedtek. Ezen az alapon az őskeresztények orvostudománya is mustármagból indult fejlődésnek. Amint az előző fejezetekben a különböző országok 178. ábra. Cosmas és Damian egy néger lábát forrasztják egy fehér ember lába helyére. (Holländer után). népe kezdetben az isteneket hívta segítségül, betegségek esetén, úgy a kialakulóban levő „Isten országának“ népe is az isteni csodáktól várta gyógyulását. Ők a templomi kezelésnek voltak hívei és a betegeket vallásos dogmákkal igyekeztek meggyógyítani. A bedörzsöléseket a szent lámpából merített olajjal, a lemosásokat szentelt vízzel végezték és minden tevékenységükre a szentek segítségét kérték. Működésük emlékeztet az egyiptomi és a görög paporvosokéra. Gyógyításaik eredményéről maradtak fent csoda jelentések. Az őskeresztény orvosok az orvostudományt nem vitték előbbre, csak alkalmazták a tanultakat. Működésükön a csodaszerüség vonul végig, hiszen az akkori üldözések alatt álló keresztények csodába vetett hi/te reájuk is nagy hatást gyakorolt. Közülük nagyobb hírnévre Cosmas
