Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
A FOGÁSZAT AZ ŐS-KORBAN. 225 és Damianos ikertestvérek emelkedtek, valamint Kyros és Johannes töltöttek be elismert orvosi szerepet (a bizánci birodalomban). A két előbbiről maradt fent pl- az a legenda, hogy egy fehér ember összeroncsolt jobblábát egy néger lábával pótolták. A műtét sikerült, a láb összeforrott s az illető gyógyultan távozott. A keresztény üldözések idejében Diokletianus alatt mindnyájan mártírhalált szenvedtek kereszténységükért. Bár a fentebbi legenda nélkülözi a valóságot, mégis kulturképet nyújt az akkor meginduló keresztény orvostudomány primitív voltáról. A fogászat kialakulása az ókorban. A fogak bonctana az idők folyamán nem sokat változott, mégis feltűnik, hogy a krapinai ember őrlőfogainak gyökere prizs- ma szerű volt. Rajtuk alig található meg az a kettős illetve hármas elágazás, ami a mai ember őrlő fogait jellemzi. A durva kőkorszakban a fogak romlása, a karies aránylag riikín fordul elő. Az ősi leletek bizonysága szerint a fogak 1—1V2 százalékban voltak odvasak. Az új kőkorszak- szakban, amikor már fel lehetett találni a mezőgazdaság és állat- tenyésztés elemeit, igen gyakori lett az odvas fog. Lehet talán, hogy a művelődéssel járó puhább és jobban megfőtt1 élelem járult ehez hozzá, lehet, hogy az előző idők túlnyomó hús ételével szemben az erjedő növényi táplálkozás folytán több alkalom adódott a fogak romlására, de az sincs kizárva Netoliczky szerint, hogy a gabonának kovasavas anyagokkal, homokkal való szennyezése okolható inkább. A növényi ételek fogyasztásával járó kevesebb rágás, a fogtisztítás hiánya, 179. ábra. A krapinai ember őrlő-fogai. (Wilke után.) .180 ábra. Fog-karies a kilieni embernél. (Wilke után.) 181. ábra. Fogfisztula a krapinai embernél. (Wilke után.) Ősemberek.
