Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

186

A GÖRÖGÖK OSI SZÜLÉSZETE.

Empedokles.

tekintik. A terhességről tudják, hogy 9 hónapig tart. Pythagoras azt hiszi, hogy a magzatok a VII. vagy a IX. hónapjukban születnek meg. Epicharos azt állítja, hogy a VIII. hónapban

született magzatok életképtelenek.

Ez időben a görögöknél a szülés térdelő helyzetben következett be. A fájás erősítésére ,,tiktikon“-t adtak. A monda szerint Agnokide asszony íéríiruhába öltözve leste el a szülés körüli működést s aztán elterjesztette a nők között a bábaságot. Demokritos leírta, hogy a déli népeknél gyakoribb a vetélés, mint az északiaknál, okát az éghajati viszonyokkal magyarázta.

Szülészeti műtéteket már ebben a korban végezhettek, de

156. ábra

VI. hónapos terhes nő ábrázolása egy spártai márványcsoportról Kr. e. 500-ból. (Marx után).

róluk nem maradtak fent emlékek. A császármetszést már megemlítik és valószínű, hogy úgy halotton, mint élőn is végezték. A monda szerint e műtéttel jött a világra Dyonysios és Asklepios. A visszamaradt lepényt vagy lepényrészeket a létrához kötött nő erős rázásával igyekeztek eltávolítani. A nőgyógyászat terén Alkmaion már tudta, hogy a meddőséget a méhszáj szűk volta okozza. Empe- dokles a meddőség okát a méh hátrahajlásában, lenövésében, illetve a méh kicsiny voltában kereste. Tőle származik az amnion

elnevezése. Bebizonyította Anaxagoras azon hipotézisét, hogy a magzat a köldökzsinór útján táplálkozik: boncolással kimutatta, hogy a köldökzsinór erei a májba szájadzanak.

157. ábra.

Szülés ábrázolása térdelő helyzetben egy spártai márvány- csoportozatról Kr. e 5C0-ból. (Marx után).