Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
A GÖRÖG NŐ HELYZETE. 181 A görögöknél (miként másfelé is) a nőgyógyászat kifejlődése szoros összefüggésben volt a nő szociális helyzetével, amint az javult, a nőgyógyászat is magasabb niveau-ra emelkedett. A nőknek alárendeltebb időszakában a nőgyógyászat sem játszott szerepet az akkori orvostudomány terén. A helyzet a 400-as évek után fokozatosan megváltozott. Sophokles tragédiáiban már megnyilvánult a nő egyenrangúsága, Praxa^ora már az emancipációért küzdő asszony volt, Platon ideális államában szerepet szánt a nőnek, háborúkban és hivatalokban, amire példát Athene, a város védőistennője szolgáltatott. Epikureos iskolájában a nők is hallgattak bölcseleti előadásokat. A nőknek a sportokban, sőt versenyekben való részvétele még jobban kidomborította az egyenjogúságot. A hellenizmus korszakában pedig mondhatni, nő kultusz alakult ki. Nem véletlen tehát, hogy ekkor már külön iratok jelentek meg a nők betegeségeiről. Amikor pedig a nők szabadabb életével a válásokkal, a társadalmi élettel az erkölcsök is lazábbak, a betegségek gyakoriabbak lettek, A nőgyógyászatnak komoly értelemben vett művelése, a görögökkel vette kezdetét. Természetesen az ősi időkben e téren még primitív volt a tudásuk és nem különbözött a környező népektől. A más népektől később átvett orvostudomány a mágikus és teurgikus elemektől megszabadították éles logikájuk, természettudományi felfogásuk révén és tapasztalatukra támaszkodva igyekeztek továbbfejleszteni. 149. ábra. Görög női viselet Kr. e. 600 körül. (Diepgen ut.) 150. ábra. Görög női viselet Kr. e. 400 körül. (Licht után).
