Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

182 A GÖRÖG NÖ HIGIÉNÉJE. A nö higiénéje. a nőgyógyászat még további fejlődésnek indult. Pl. Herophilos 300 körüli szülészeti könyvet írt a bábák részére, Erasís- tratos, Kleophantes, Philaletes híres nőgyógyászok voltak. Nem lehet véletlen az sem, hogy a görögök legkiválóbb nőgyógyá­szai Soranos, majd Rufos Ephe- sosból származtak, abból a vá­rosból, ahol a nőtisztelet a leg­magasabb fokú volt, ahol Arte­mis volt a város védő istennője, aki a nők összességének is ol­talmazó ja volt. Ephesos volt utolsó lakhelye Szűz Máriának.) A görög nőket irányította az általános törekvés a szép és kellemes (-/.cdóg '/.cd áyaSóg) után, úgy testi, mint lelki szempont­ból, amit a női szervezetnek meg­felelő életmóddal óhajtottak el­érni. Hippokrates korában a nők, „nedvesebb konstituciójuk“-nak megfelelőleg tartózkodtak a nedv tartalmú ételektől, a sok fo­lyadék ivástól, bortól, mivel az elképzelésük szerint ártott a méhnek, terméketlenséget, vagy abortust, sőt fehérfolyást oko zott. A későbbi korokban már logikus tapasztalat vezette élet­módjukban. Könnyű, átlátszó bokáig érő ruhát viselt minden nő. (A spártai leányok térdfeletti ruhákban jártak, amit ,,dor" vi- seletnek neveztek ezen korban.) Az ő öltözetük is alá volt vetve a divatnak. Némelykor fűzték magukat, máskor a cipőbe betétet tettek stb. Tisztálkodásra nagy mosdótálak, ülő- és fekvő fürdő­kádak állottak rendelkezésre. A nőknek voltak nyilvános für­dőik, ahol az állatfejekből kifolyó víz a zuhanyt helyettesítette. A nyilvános fürdők az ókorban (épúgy, mint később a középkor­ban fogjuk látni) a tisztaságon és edzésen kívül a szórakozást is szolgálták. A női toilette-hez tartozott a szemérem szőröknek eltávolítása kihúzás, perzselés, vagy maró kenőcsök révén, aminek egészségügyi szerepe is volt. A higiénéhez hozzá tar­tozott a sport szabad testgyakorlataival, melyre nézve Aris­toteles azt a tanácsot adta, hogy nem szabad túlságba vinni, ha­nem a női szervezethez kell alkalmazni. Platon szerint a nőnek a lovaglás, a nyillövés, dárdahajítás, diszkoszvetés és labdajá­ték terén olyan mértékben kell gyakorlatának lenni, hogy azok­151. ábra. Lányok sportruhája az olympiai versenyeken. („Dór viselet“) (Deubner: Kult, und Sport im al­ten Olympia.) ról fogalma legyen; a versenyfutás azonban a huszadik életévig engedhető csak meg. Sportok közben és fürdők után — mint a férfiak — a nők is olajjal kenték be magukat, csakhogy szagos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom