Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
180 AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. Ammonios Lythotomos Heliodoros Demosthenes. A nő helyzete. metszést, de ablakos kimetszéssel. E korban kialakult a spe- cialistaság Ammonios Lythotomos a hólyag-kőzúzásnak volt nagy mestere, Heliodoros a császármetszés, Demonsthenes a szemészet révén szerzett hírnevet. 148. ábra. Heron sebész fecskendője, illetve geny- szívója. (Sudhoff után). A Kr. utáni II. században újra látunk fellendülést az alexandriai iskolában, ahol kiképzést nyertek és kutattak oly kiváló orvosok, mint Galenos, Soranos és még mások. De ők rövidesen Rómába kerültek, ott fejtették ki működésüket és ezért kutatásaikat, orvosi tudásukat nem az alexandriai iskola keretén belül tárgyaljuk, hanem azokkal ,,a görög orvostudomány Rómában“ című fejezet keretében fogunk foglalkozni. Áttekintve tehát a görög orvostudomány 1000 évét, azt látjuk, hogy a kimagasló orvosok csaknem kivétel nélkül görög születésű tudósok voltak, nemcsak őnáluk, hanem a többi nemzetnél is. Köszönhették ezt annak, hogy Hippokrates és hasonló nagyok voltak a görög orvosok tanítómesterei. A későbbi időkben az orvosok kiképzése egészségügyi tanintézetekben történt, ahol elegendő számban képeztek ki elsőrendű orvosokat, Közülük egyik-másik külföldre is el került. A görög orvos működését. Általában jellemezte a pontos megfigyelés és a helyes kezelés. A szülészet a görögöknél. A kréta—mykenei korban (2000—1500 évvel Kr. e.) a fényes paloták és magánházak, a jól berendezett fürdőszobák és egész- ségügvi berendezések, az elegáns ruha és hajviselet mutatják, hogy a nő megbecsülésben élt. A homéroszi korban még mindig fényes volt a helyzete, részt vett a társadalmi életben. A háztartásban nem sokat dolgozott, csak irányította azt. A későbbi korban, a polgári élet kifejlődésével már alárendeltébe szerep: (kispolgári életmód) jutott osztályrészéül: a szülők kötötték meg házasságaikat, részt kellett venniök a házimunkában, a költők gúnyolódásainak lettek tárgyai, kivételt csak a spártai nők képeztek, akik mindig egyenrangúak voltak a férfiakkal, már a közösen űzött sport miatt is. E helyzetre rávilágít az alábbi eset. A spártai Leonidas feleségének Gorgo-nak egy alkalommal megjegyezte egy idegen nő: ,,Ti vagytok az egyetlen asszonyok, akik uralkodtok a férfiakon,“ mire Gorgo azt válaszolta: ,,Igáz, de mi vagyunk az egyetlenek, akik igazi férfiakat szülünk.“