Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. 179 3.) Ha az előbbi két methódussal nem lehet célt érni, úgy az analógia felhasználásával kell a betegséget diag­nosztizálni. A.z empirikusok hatása alatt előtérbe nyomult a beteg­ségek tüneteinek megfigyelése. Következménye a vizsgáló mód­szerek, a gyógyszerhatástan és a sebészet kifejlődése volt. A gyógyszerek és mérgek hatását a gonosztevőkön próbálták ki. A a méregtan kiépítése vad-hajtást is hozott, mivel az akkori zül­lésnek indúlt korban a méregtan eredményeit nem gyógyításra, de gyilkosságokra használták fel. (E korban a mérgezések, gyil­kosságok csaknem úgy el voltak terjedve, mint a sötét középkor­ban.) Divatba jött az orvostudomány művelése a laikusok köré­ben is. E kor több fejedelmének tulajdonítottak orvosi iratokat. Pergamon királya: III. Attalos sajátmaga létesített mérges növényt termelő kertet, melynek mérgeit gyilkosokon próbálta ki. Kutatta a mérgek ellenmérgeit. Hasonló kísérleteket végzett Bithyniában Nikomedes, de mindenik közül kivált Mithridates, aki a kísérleteket nemcsak másokon, de sajátmagán is folytatta. Az akkori kor divatos mérge az arzén volt, de mivel nem lehe­tett tudni, hogy az ember milyen méregnek eshetik áldozatul, azért úgy szólva az összes mérgekre ható ellenmérget igyekezett összeállítani. A róla elnevezett „Mithridaticum“ 54 fajta mér­ges növényből és anyagból van összeállítva. Bízott benne, hogy minden lehetséges mérgezés ellen gyógyulást nyújt e szere, melyet naponta növekvő adagban kellett bevenni. Ezeket a viszo­nyokat az akkori kor romlott erkölcsei termelték ki, épúgy, mint ahogy a középkorban a napirenden levő mérgezések ellen készí­tették ,,a theriaca“ nevű ellenmérget, aminek főhatóanyaga a vi­perák mérge volt. Az empirikusok közül Herakleides emelkedett ki. Működése a betegségek pontos leírásával, a tünetek alapos ismertetésével nagy haladást jelentett az orvostudományra nézve. A ficamodások és helyretevésük finomabb kidolgozásával előbbre vitte a sebé­szetet. Kivált a szem- és fülműtétek végzésében. Philoxenos korának sebészeti tudását foglalta össze könyvében. Appollonius a ficamok kérdésével foglalkozott behatóan, Hippokrates ez- irányú könyvének kommentálásával szerzett magának 1500 évig tartó babérokat. Ammonios új metódust dolgozott ki a hólyagkövek eltávolítására, illetve zúzására. Amyntas az orr­törések helyes kezelésére, Demetrios a koponyasérülések, Heron a köldöksérv, Sostratos a lágyéksérv kezelésére írt elő kötési formákat. Nelios (Neleus) ficamot helyretevő gépeket szerkesz­tett. Nyphodoros nyujtókötéseket alkalmazott. Tryphon és má­sok a sebészet kisebb részeit vitték előbbre. Chrysipposnak az indiaiaktól tanult szemészeti tudását Demosthenes Philalethes fejlesztette tovább, javította az ősétől tanult hályogműtéteket s Az egész szemészetről összefoglaló munkát írt, mely később elveszett, de más szerzők révén az egész középkoron át irányadó munka maradt. Állítólag ő végezte először a légcső­Királyok, mint orvosok. Heraklei­des. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom