Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - Az amerikai indiánok orvostudománya

152 AZ INDIÁNOK KULTÚRÁJA. Bábaság. Történe­lem és kultúra. a.) Észak­Amerika. nálták a hüvelyt, összekötötték a lábakat és belső szereket adtak a vérzés elállítására. A gyermekágyas 21 napig feküdt, azután elhagyhatta ágyát és fürdőt vehetett. Szülészeti rendellenességekkel és szülészeti műtétekkel e korban nem találkozunk. A nőgyógyászati vonatkozású kérdé­sek csak elenyésző számban és igen primitíven szerepelnek e korban. Az 1500-as évekig terjedő századokban se a szülészet, se a nőgyógyászat terén lényeges előhaladást nem látunk, annak ellenére, hogy ugyanezekben a századokban az orvostudomány egyéb ágainak művelése mind nagyobb tért hódított, a fellendülő tendenciát mutató japán orvosi irodalomban. A japán nő szülésénél már a legrégibb időktől kezdve bá­bák működtek közre, akiknek kötelessége volt a terheseket óva­tosan masszírozni, a szülésnél segédkezni és a gyermekágyast ápolni. A bábaság intézménye a 700-as években vett nagyobb lendületet, amikor az orvosi iskolába évente 30 nőt vettek fel kiképzésre szülészeti és ápolási ügyekben. Ezt a magasabb tu­dást a bábák az ország minden részébe magukkal vitték és kiha­tással voltak a többi bába működésére. Amerika. Indiánok. (Kr. e. 500—). Amerika őslakói az indiánok voltak, akik a legészakibb te­rülettől a Tűzföldig népesítették be az egész földrészt. Dél- Amerikában több helyen lehetett találni a pleistocenkorbeli emlősök csontjainak halmazát, melyeknek hasogatott és megsü­tött volta bizonyítja, hogy már akkor vadászott rájuk az indián és használta a tüzet ételei elkészítéséhez. Régi időtől kezd­ve, az indiánok műveltsége ott fejlődött magas fokra, ahol ön­tözésre alkalmas területek voltak, épúgy, mint az óvilágban Egyiptomban, Mesopotámiában, Indiában és Kínában. Amerika egyéb területein letelepedett indiánok nomád-vadász életet él­tek, műveltségük foglalkozásuknak megfelelő volt. Ame­rika földrajzi felosztódásából következik, hogy az északamerikai indiánok műveltsége egész függetlenül fejlődött a délamerikaiak kultúrájától. A két földrész között elhúzódó Panama földszoros nem volt alkalmas arra, hogy azon nagy néptömegek vándorol­hassanak, érintkezhessenek egymással. Észak-Amerikában a sok törzs közül az ormekek váltak ki, akik Mexikó területén létesítettek birodalmat, de ezt már a Krisztus utáni VI. században megdöntötték a tolte- kek, akiknek műveltsége európai szemmel nézve is jelen­tős volt. Lépcsőzetes, piramis alakú, 7—8 emeletes ma­gasságú templomaik a városok közepén állottak, körülvéve kertekkel, kutakkal, lakásokkal. A széles, rendezett utcákat kétemeletes házak övezték, melyek mindenikében volt fürdő­szoba. Az aztekek e területre a XII. században nyomultak be és

Next

/
Oldalképek
Tartalom