Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az amerikai indiánok orvostudománya
AZ INDIÁNOK KULTÚRÁJA. 155 átvéve az előbbi műveltséget, tovább fejlesztették. Kiterjedten alkalmazták a domborművű díszítéseket, a tarka festési ornamentikát, a márványoszlopokat, díszítésre az aranyat és ezüstöt. Ismerték az írást. Voltak könyveik, bőrre és gyapjúra festett hieroglifákkal. Fejlett volt i paruk, kereskedelmük, úthálózatuk, vízvezetékük. Voltak iskoláik, hol a valláson kivül történetet, matematikát, csillagászatot tanítottak, sőt voltak tudóstársaságaik is. A birodalom választó királyság volt, független bíróságuk írott törvények alapján Ítélkezett. A kivetett adót a katonaság hajtotta be. Hittek egy teremtő, láthatatlan Úristenben, 13 fő és 200 mellékístenben, kiknek tiszteletére székesegyházszerű hatalmas templomokat építtettek. Hittek a mennyországban és a pokolban. Számtalan papjuk gyakran tartott körmenetet, melyek alkalmával nemcsak állatokat, de embereket is áldoztak. Istentiszteletük vérengző volt, az áldozatot vezető pap a felhasított mellkasból tépte ki a dobogó szívet. Kegyetlenségük ellenére tudásuk magasfokú volt. Náluk az év 365. napból állott. Az aszronómiát csillagászati obszervatóriumokban gyakorolták. A matematikában a 20-as számrendszert használták épúgy, mint régebben a franciák (80=quatre-vingt.) Bányászatuk, földművelésük, agyagiparuk, építészetük, szobrászaink és festészetük mai szemmel nézve is jelentős volt. Nem messze Mexicótól a Jucatan félszigeten önállóan fejlődött a mayak birodalma, akiknek műveltsége még az aztekekét is felülmúlta. De emlékeiből alig hagytak meg valamit a spanyol conquistadorok. Csodálatos módon csak legendaszerű iudomásuk volt arról, hogy Délamerikában is élt egy müveit indián nép, de arról közelebbit nem tudtak, még Columbus idején sem. Délamerikának legműveltebb népe az aymara indiánok voltak, akik a mai Bolivia, Peru és Chile hegyoldalain éltek. Uralkodóik az inkák nevét viselték (Nap fia), akikről az utókor a birodalmat elnevezte. Művészetük visszanyúlik a Kr. utáni IX.—X. századba, amikor számtalan törzsből megalakították hatalmas birodalmukat. E nép nem tűrte az emberáldozatot. Vallása három ősvallásból tevődött össze s egy láthatatlan Istent tiszteltek. Tudományuk elmaradt az aztekek-é mellett. Műveltségűk másirányú volt, mint amazoké. Országuk részben kasztrendszeren, részben kommunizmuson alapúit, amelyben minden föld az államé volt, s az inkák jelölték ki, az egyes családok részét. A kiosztásnál tekintetbe vették a családtagok számát. A hegyoldalakon függőkert-szerűen űzték a földművelést, kitűnő öntöző csatornákkal, elosztó zsilipekkel. Guanóval trágyáztak. Fő termékük a tengeri és a burgonya volt. (Ez utób^ binak ősi termőhelye.) Mindenkinek hivatalból adtak ki foglalkozást, gondoskodtak munkáról és megélhetésről. A hatalmas államot 200 000 harcos védte, kik bronz lándzsával és nyíllal voltak felszerelve. (Zászlóaljakba osztva, melyeknek zenekaruk volt.) Hat méter széles útjaik fával voltak szegélyezve, kőlapokkal kirakva melyeken rendes postajáratok közlekedtek. Állattenyésztésükben a láma, a disznó; a szárnyasok közül a b.) DélAmerika.
