Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - Az amerikai indiánok orvostudománya

AZ INDIÁNOK KULTÚRÁJA. 155 átvéve az előbbi műveltséget, tovább fejlesztették. Kiterjedten alkalmazták a domborművű díszítéseket, a tarka festési orna­mentikát, a márványoszlopokat, díszítésre az aranyat és ezüs­töt. Ismerték az írást. Voltak könyveik, bőrre és gyapjúra festett hieroglifákkal. Fejlett volt i paruk, kereskedel­mük, úthálózatuk, vízvezetékük. Voltak iskoláik, hol a valláson kivül történetet, matematikát, csillagászatot tanítot­tak, sőt voltak tudóstársaságaik is. A birodalom választó király­ság volt, független bíróságuk írott törvények alapján Ítélkezett. A kivetett adót a katonaság hajtotta be. Hittek egy teremtő, lát­hatatlan Úristenben, 13 fő és 200 mellékístenben, kiknek tiszte­letére székesegyházszerű hatalmas templomokat építtettek. Hit­tek a mennyországban és a pokolban. Számtalan papjuk gyak­ran tartott körmenetet, melyek alkalmával nemcsak állatokat, de embereket is áldoztak. Istentiszteletük vérengző volt, az ál­dozatot vezető pap a felhasított mellkasból tépte ki a dobogó szí­vet. Kegyetlenségük ellenére tudásuk magasfokú volt. Náluk az év 365. napból állott. Az aszronómiát csillagászati obszervatóriumok­ban gyakorolták. A matematikában a 20-as számrendszert hasz­nálták épúgy, mint régebben a franciák (80=quatre-vingt.) Bányá­szatuk, földművelésük, agyagiparuk, építészetük, szobrászaink és festészetük mai szemmel nézve is jelentős volt. Nem messze Mexicótól a Jucatan félszigeten önállóan fejlődött a mayak biro­dalma, akiknek műveltsége még az aztekekét is felülmúlta. De emlékeiből alig hagytak meg valamit a spanyol conquistadorok. Csodálatos módon csak legendaszerű iudomásuk volt arról, hogy Délamerikában is élt egy müveit indián nép, de arról kö­zelebbit nem tudtak, még Columbus idején sem. Délamerikának legműveltebb népe az aymara indiánok vol­tak, akik a mai Bolivia, Peru és Chile hegyoldalain éltek. Uralkodóik az inkák nevét viselték (Nap fia), akikről az utókor a birodalmat elnevezte. Művészetük visszanyúlik a Kr. utáni IX.—X. századba, amikor számtalan törzsből megalakították ha­talmas birodalmukat. E nép nem tűrte az emberáldozatot. Val­lása három ősvallásból tevődött össze s egy láthatatlan Istent tiszteltek. Tudományuk elmaradt az aztekek-é mellett. Műveltségűk másirányú volt, mint amazoké. Országuk részben kasztrendszeren, részben kommunizmuson alapúit, amelyben minden föld az államé volt, s az inkák jelölték ki, az egyes csa­ládok részét. A kiosztásnál tekintetbe vették a családtagok számát. A hegyoldalakon függőkert-szerűen űzték a földműve­lést, kitűnő öntöző csatornákkal, elosztó zsilipekkel. Guanóval trágyáztak. Fő termékük a tengeri és a burgonya volt. (Ez utób^ binak ősi termőhelye.) Mindenkinek hivatalból adtak ki foglal­kozást, gondoskodtak munkáról és megélhetésről. A hatalmas államot 200 000 harcos védte, kik bronz lándzsával és nyíllal voltak felszerelve. (Zászlóaljakba osztva, melyeknek zenekaruk volt.) Hat méter széles útjaik fával voltak szegélyezve, kőlapok­kal kirakva melyeken rendes postajáratok közlekedtek. Ál­lattenyésztésükben a láma, a disznó; a szárnyasok közül a b.) Dél­Amerika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom