Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A kínaiak orvostudománya
KINA TÖRTÉNELME. 115 A fentiek alapján láthatjuk, hogy az indusoknak szülészeti tudása már Krisztus előtt 1000 évvel magas fokon állott. Erre vall a bábáknak aránylag magas képzettsége is. Az indus nők általában nem odahaza, hanem külön e célra készített szülősátrakban szültek. Itt 3—4 bába segédkezett akiknek a szülés megakadása esetén orvost kellett hívniok. A normális szüléseket azonban bábák vezették le. A szülés után a lepényt kinyomták. A gyermekágy ideje alatt nemcsak az anyára, hanem a csecsemőre is figyelemmel voltak. A táplálkozási zavarok eldöntésére a gyermek kutacsait is vizsgálták. Kínaiak. (Kr. e. 3000 —Kr. u. 400-ig.) A kínaiak a történelemelőtti időkben Ázsia fensíkjairól a folyók mentén húzódtak a Csendes óceán felé. A kínai honfoglalás Kr. e. 4000 év körül történt meg. A Ki dinasztia még a birodalom egyesítésével volt elfoglalva. A következő dinasztiából származó Fuhi császár volt a házasság intézményének megalapítója. A hun eredetű Huang-ti a nép letelepítésével, csatornák építésével megalapozta Kína jólétét. A Jao császár alatt 2355-ben elkövetkezett özönvíz és árvíz miatt megkezdték szabályozni a folyókat. Kevéssel azután megindult a tea és selyemtermelés. Haladást tett a műveltség és kereskedelem, miknek védelmére építették meg a Kr. e. 812—213-ig a hunok támadása ellen a 2500 km. hosszú hatalmas kínai falat. A kínai birodalomnak 251 császára közül csak négy emelkedett ki annyira, hogy őket korszakalkotóknak lehet tekinteni. Juh császár az állam eszmét Krisztus előtt 2205-ben teremtette meg, Hoan-csing Krisztus e. 259-ben hajtotta végre és építette meg a nagy kínai falat. Han Kr. idejében alapította meg Kína klasszikus korát, törvénykönyveket íratott, megvalósította a belső tömörülést, bevezette a buddhizmust, felvette az érintkezést a rómaiakkal és az arabokkal. Augusztus császárhoz követet küldött. Utódai Marcus Aurélius óta Kr. u. 166-tól kezdve hivatalos összeköttetést tartottak fent Rómával. Vu-heu császárnő (Kr. e. 648-ban) alatt következett be az intenzív arab érintkezés, amikor az arabok eltanulták tőlük a papír készítést. E császárnő alatt példátlanul fellendült az irodalom. 1206-ban Dsingiz-khan ellepte a Kínától északra elterülő Mandzsúriát, majd 1260-ban Kublai ura lett Kínának és Pekingbe tette át székvárosát. Itt látta őt Marcó Póló. Utódai a mingek erőteljes kormánya 1368—1644-ig virágzásra emelték Kínát. Később a Mandzsuk vették kezükbe az uralmat és birodalmukat kiterjesztették Turkesztánra, Tibetre, Formosára, Kína az Európával és a Rómával való érintkezést az egész középkoron át megtartotta, sőt missiók létesültek Kínában, mely8 Történelem. Bábaság.
