Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A kínaiak orvostudománya

114 A KÍNAI KULTÚRA. nek feje a XIII. században alapított pekingi érsekség volt (a második érsek a budai származású Eskandre Mátyás volt). A ko­molyabb értelembe vett érintkezés Európa és Kína között a por­tugálok feltedezésével indult meg, akik állandó látogatói voltak a távol Keletnek. 1607-töl kezdve a spanyolok, a hollandok és oroszok vették fel Kínával a kereskedelmi érintkezést. A franciák 1660-ban, az angolok 1670-ben léptek Kínával barátsá­gos viszonyba. Nagyobb változás csak a XIX. században volt ta­pasztalható. A kínai vámok szigorítása 1839-ben az ópium hábo­rúhoz vezetett. A több részre szakadozott Kínát 1849-ben Tai- Ting egvesítette és kultúráját fellendítette. Pártolta az irodalmat, művészetet, előmozdította a kereszténység elterjedését. 1853-ban magát Krisztus testvérének nyilvánította, egyenrangúnak a ja­pán császárral és a dalai lámával. Ezen viselkedésével szándéka volt meghonosítani Kínában az európai műveltséget. Kvang-Su 1875-ben véget vetett a kalóz kérdésnek. 1882-ben Franciaország elfoglalta Tonkingot és Annam-ot. 1895-ben a japán háborúban elvesztette Koreát és Formosát. 1912-ben köztársasággá lett, a legutóbbi évtizedekben pedig a belső háborúk megindították Kína feloszlását, Kína ősi műveltségéről a tudomány megállapította, hogy Kr. e. több mint három évezreddel vette kezdetét. Földművelésük ma­gas fokú volt. Hatalmas csatornák maradtak fenn ezekből az ősi időkből, amelyek közül egynéhány még ma is használatban van. A földművelésen kivül az iparűzés hamar kifejlődött náluk. Fá­ból épített templomaik, szobrászatuk, festészetük eredete nagyon messze nyúlik vissza. A kínai építészetet jellemzik a sátorra emlékeztető hajlott fe­delek. íelkunkorodó sarkokkal, a szellős oldalfalak és faragott oszlopok, melyek sárkányt szimbolizáló festésekkel, illetve fara­gásokkal vannak díszítve. Az építéshez különböző fákat és bam­busznádat használtak, nemcsak a régi korban, de igen gyakran még napjainkban is. A hindu és főleg a sziám behatásokra több- emeletes toronyszerű pagodákat létesítettek, melyek emeletei egymás felett fedélszerű kiképzésekkel vannak elválasztva. A kő­anyagot kevésbbé használják építésre, de elvétve találkozunk vele a Kr. előtti IV. században is. A Kr e. III. században fejezték be a kb. 2500 km. hosszú várfalat, amely a tengerparttól elin­dulva, a hegyek hátán végigvonúlva, csaknem a Turkesztáni si­vatagig nyúlik. (A 7 méter magas, 4—10 méter széles falat 500 méterenként elhelyezett bástyák erősítik. E falak oly szélesek voltak, hogy rajta csapattestek vonulhattak végig és azt a célt szolgálták, hogy a háborúskodni nem szerető, inkább iparművé­szettel és filozófiával foglalkozó gazdag kínaiakat megvédje a mongolok, tatárok támadásaitól.) Kína művészete nem annyira az építészet, mint inkább az iparművészet terén mozgott. Krisztus előtt 2000 évvel már ismerik a porcellánkészítés módját és a selymet (a selyemhernyókat az asszonyok te­nyésztik). Nagyon régen ismerik a papírkészítést (eleinte selyem­re írtak). A kormányrendszer Krisztus előtt pár ezer évvel nem­Kultúra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom