Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Fogászata, gyógyszertana
78 GYÓGYSZERTAN AZ ARABOKNÁL. Gyógyszerészek. mot külsőleg és vérhasnál beöntés alakjában alkalmazták. A croton olajat, rheumot, aloet, szennát, tamarindát, rhebarbarát, valamint mannát hashajtásra használták. A higanyt és sóit férgek ellen, a hyoscyamust görcsök ellen és altatásra, az asa foetidát, ambrát, camphort idegbajoknál adták. A colchicumot, aconitu- mot reumatizmus ellen alkalmazták. Használatban volt a szal- miák, szóda, arzénes sav (Fowler oldat), a vas és rézgálic, az alkohol és még sok más. Az arab orvosok és kémikusok kutatásai következtében a gyógyszerkincset annyira gazdagították, hogy Ibn El Baitar közel 1500 drogueot és gyógyszert sorolt fel könyvében 1253-ban. Őt egyúttal az antiszepszis előfutárjának kell tekintenünk, mivel számos növényi meg ásványi eredetű rothadást gátló és megszüntető anyagot írt le, melyek genyező sebeknél alkalmazhatók. A fentiekből látható, hogy az arabok alatt oly óriási gyógyszeranyag vált használatossá, hogy annak ismerete és elkészítési módja külön tudománnyá nőtte ki magát. Már nem volt lehetséges, hogy az orvos maga készítse el a gyógyszert vagy megmagyarázza betegének az elkészítési módot, hanem tanult gyógyszerészekre volt szükség s így a gyógyszerészet különvált az orvosi tudástól és gyakorlattól. Az arab ízlésnek megfelelően a gyógyszereknek nemcsak tetszetős formát, de tetszetős ízt és illatot adtak. Minthogy a gyógyszerek illatosítására a szantál-fa porát használták leginkább, azért a gyógyszerészeket ,,szandalini névvel illették. 35. ábra. Arab gyógyszertár egy hébernyelvű Avicenna kéziratból. A gyógyszerészek fehér ruhában, az orvos szürke talárban, az ülő beteg fekete köpenyben van ábrázolva. (Sudhoff után).
