Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Fogászata, gyógyszertana

GYÓGYSZERTÁRAK AZ ARABOKNÁL.

79

A fentiekben vázolt óriási gyógyszerkincs mellett már nem volt lehetséges, hogy füves emberek, kereskedők árúsítsák a drogueoket. Külön intézmények, laboratóriummal ellátott kereskedések, vagyis gyógyszertárak létesültek a gyógyszerek készítésére és árúsítására. A legelső patika Bagdadban létesült 754- ben. Eleinte a gyógyszerek előállítása még a gyógyszerész egyéni tudásától függött. Később a gyógyszerek elkészítési módját tárgyaló gyógyszerkönyvre volt szükség, amilyet Sabur Ben Sahb adott közre a IX. században, mely használatban maradt a XII, századig minden gyógyszertárban. A XII, században az időközben bekövetkezett fejlődésnek megfelelő új gyógyszerkészítési munkát Abul Hassan írta a bagdadi orvosok felügyelője, kinek munkáját a későbbi gyógyszertárak ,,kánon“-nak tekintették. Egyes gyógyszertárak nagyban előállított készítményeiket tetszetős majolika edényekben bocsátották áruba, úgyhogy maga az edény mintegy védjelezte a készítményt.

37. ábra. Gyógyszertartó edény az 1600-as évekből, arab motívumokkal díszítve, egy hollandiai gyógyszer- tárból. (Turner után).

36. ábra. Arab gyógyszertár droguatartó edénye Szíriából. (Turner után.)

A fejlett arab kerámia mellett a gyógyszertárakat tetszetős edényekkel látták el és kialakult úgy külsőségekben, mint működésben az a gyógyszertári rendszer, mely nagyjában máig is használatos. Ez az arab rendszer annyira szokássá vált, hogy a holland gyárak még a XVII. században is arab formák és motívumok szerint készítették a gyógyszertár felszereléshez szükGyógyszertárak