Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Fogászata, gyógyszertana
76 GYÓGYSZERTAN AZ ARABOKNÁL. működést az a körülmény, hogy Indiától kezdve Egyiptomon át Spanyolországig minden terület gyógynövényével megismerkedtek. Rendelkezésükre állott az indus, perzsa, egyiptomi orvosok évezredes tapasztalata a gyógyszerek hatásáról. A gyógynövényeket alapos vizsgálat tárgyává tették és könyveikben azokat meglepő természethüséggel ábrázolták. Az arabok alatt fejlődött ki a kémia, ami megadta a lehetőséget kivonatok készítésére, vegyszerek előállítására, azaz új gyógyszerek létrehozására. Mindez magával hozta, hogy gyógyszertani tudásuk csodálatos magasságra emelkedett. 33. ábra. Gyógynövény ábrázolása egy arab kéziratban, mely Dios- korides kézirata után készült. (Sudhoff után). . Első alkémistájuk El-Tarsufi volt, aki már leírta a szubli- málás és desztillálás módját. Geber (702—765) a legnagyobb kémikusuk állította elő a salétromsavat és királyvizet. Bevezette a kémiába a filtraciót, vízfürdőt, a fémek és kémiai anyagok tiszta előállítását. Egyszóval hatalmasat alkotott a kémiában, de hibája volt, hogy kora felfogásának engedve az asztrológiával hozta összeköttetésbe és így alkémiává süllyesztette azt. A keletről beszivárgó mágia hatására eleinte csodatévő szereket, szerelmi italokat, megfiatalító elixireket készítettek. Később a bölcsek kövének keresése, — az elemek arannyá alakítására irányuló foglalkozásuk közben mind több és több új ve- gyületet állítottak elő, melyek közül sok gyógycélokra is használható volt. Ebben az időben az orvosképzés lényeges részét képezte a kémia tanulása, sőt majdnem minden orvos egyúttal Aikémia.
