Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Harmadik fejezet. A savak

J Kálcziumkarbonát:CaC03.

Ős szüléink: az ős emberek barlangokban, földbe, fába vájtródúkban, sötét vermekben laktak, kitéve hidegnek, forróságnak, embertársaik s a vadállatok támadásainak.

Nagy előrelépés volt a haladás útján, midőn az ember kunyhót, sátrat s faházat kezdett építeni magának; még nagyobb, midőn feltalálta a házak építéséhez szükséges építőanyagok legszükségesebbjét: a mészkövet, a midőn a mészkőből előállította az égetett- s ebből az oltottmeszet.

Az emberre nézve olyan fontos mészkő egyike a legelterjedtebb kőzeteknek. A Karsztnak, a Keleti Alpoknak, a Pyre- neusoknak, Magyarország számos sziklahegyének anyaga mészkő. A mely anyag földünk alkotásában nagy mennyiségben vesz részt, az kőzet./A mészkő kőzet; összetételére nézve kálcziumkarbonát.

50. kép. Mészégető-kemencze.

Mint a mészkőnek, úgy a márványnak, krétának, mészpátnak, arragonitnak, cseppkőnek, a kagyló teknöjének, a koráll vázának, a tojás héjának is kálcziumkarbonát a főanyaga.

A márvány szemecskés szerkezetű, fehér, szürke, tarka vagy vörös mészkő. A legszebb és legbecsesebb az Olaszországban Genua és Pisa között fekvő Carrara mellett feltárt bányák hófehér aprószemű márványa. Nagyon szép fehér márványt kapnak Csikmegyében, Szárhegyen is.

A mészpátot gyakran nagyon szép hatszöges rendszer beli kristályokban (romboeder, 49. kép) találjuk. Míg a mész49. kép. Romboederes mészpát-kristály.