Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Harmadik fejezet. A savak
67 pát a hat szöges rendszerben kristályosodik, addig az arrágó nit kristályai — a melyeknek anyaga ugyancsak kálczium- karbonát — a rombos rendszerbe tartoznak. A kálcziumkar- bonát tehát — mint a kén, szén — kétféle alakban jelentkezik. Az ilyen testekről azt mondjuk, hogy dimorf>. Mészkőre, márványra, mészpátra, krétára néhány csepp sósavat öntünk; erős pezsgést veszünk észre. A pezsgéssel eltávozó gáz: széndioxid. Hevítsünk márványt (krétát vagy mészkövet: CaC03) szénen, a fórrasztócső lángjában. Ha kihűlt a tömeg, töltsünk rá sósavat. A sav nem idéz elő pezsgést; ha friss márványra öntünk savat: heves pezsgés között széndioxid fejlődik. Az által, hogy a márványt hevítettük, azt összetételében megváltoztattuk; a kálcziumkarbonátot kálcziumoxiddá alakítottuk át.' • 51. kép. Cseppkőképződés. Égetett mész: CaO. A kálcziumoxidot közönségesen égetett mésznek nevezik, mert nagyban a mészkőnek égetése útján kapják. A mészkő égetése a mészégető kemenczében történik (50. kép). A mészköveket addig hevítik, míg izzásba nem jönnek. A mészkő bomlást szenved; égetett mész és széndioxid képződik. Az égetett mész fehér alaktalan test. Vízzel leöntve felduzzad s nagy melegfejlés között oltott mészszé alakul. Az oltott mész homokkal keverve az építkezéseknél használt vakolatot, az épületkövek ismert ragasztószerét adja. A vakolat a levegőn megkeményszik, mert az oltott mész a levegőből elvont széndioxiddal kőkemény kálcziumkarbonátot 5*
