Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
7 Ck higanyt a levegőn 300 fokra hevítve s huzamosabb ideig ezen a hőmérsékleten tartva egész tömegében vörös szinű testté alakul át. Ez a test higanyból és oxigénből áll. Hevítsük ezt a higany-oxidnajs nevezett testet próbacsőben egész a vörös izzásig. (5. kép.) A próbacső gázvezetőcsővel van összekötve. A gázvezetöcső a vizzel telt kád hidja alatt végződik, a hídon pedig a nyílás felett vizzel telt üveghenger áll. A higanyoxid hevítve azokra az alkotórészekre bomlik, a melyekből keletkezett. A bomlás egyik terméke, a higany,a próbacső falán sűrűsödik meg; a másik termék az oxigén, a gázve- zetőcsőven keresztül buborékokban emelkedik fel az üveghengerbe s onnan a vizet lassankint kiszorítja. Emeljük ki üveglemez segítségével a hengert a kádból, állítsuk talpára s kisértsük meg, mint viseli magát tartalma egy izzó gyújtószállal szemben. A hengerbe mártott tüzes végű gyújtószál lángra lobban s hevesen folytatja benne égését. Ha a gyújtószálat kiveszszük a hengerből, a lángot elfújjuk s tüzes végét ismét a gázba mártjuk, az újra lángot vet. A higanyoxidból képződő oxigénben — a mint látjuk — a testek sokkal hevesebben égnek, mint a levegőben. Abból, hogy az oxigén nyitott hengerben is hosszabb ideig megmarad, azt következtetjük, hogy az oxigén a levegőnél nehezebb gáz. A higanyoxidból a melegség hatására két test keletkezett: higany és az a gáz, a melyet a higany a levegőn való hevítésekor abból elvont; ez a gáz, az oxigén. A higanyoxid drága anyag az oxigén előállítására; más oxigéntartalmú testet kell keresnünk erre a czélrá) Az oxigén az elemek között a legnagyobb mennyiségben forSúl elő. Előfordul — a mint láttuk — a levegőben, a melynek körülbelül i/ö-részét teszi, előfordul a vizben, a földkéreg szilárd részében — a melynek csaknem fele oxigén —, a szénvegyületekben és számos más vegyületben. 5. kép. Oxigén fejlesztése higanyoxidból.
