Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Első fejezet. A levegő

8

I

Olcsón és kényelmesen állíthatjuk elő az oxigént a kálium- c h 1 o r á t nevű — káliumot, chlort és oxigént tartalmazó — testből. Ha káliumchloratot retortában izzásig hevítünk, megolvad s az oxigén belőle pezsgés között távozik el. (6. kép.)

6. kép. Oxigén fejlesztése káliumchlorátból.

A káliumchlorat egyenlő súlyú barnakö porával keverve alacsonyabb hőmérsékleten bocsátja el oxigén-tartalmát. A

kiszabaduló oxigént vizzel telt üveg-hengerekben, vagy — ha nagyobb mennyiséget akarunk hosszabb ideig eltartani — gazo- méterben gyűjtjük össze.(7.kép.)

Vizsgáljuk meg az üveghengerekben felfogott oxigén sajátságait. Az oxigénnek szine, szaga nincsen; benne az égő gyertya, az izzó szén nagy élénkséggel ég, a tüzes végű gyújtószál lángra lobban. Hosszú nyelű vaskanálban égő ként, majd foszfort meritünk oxigénnel töltött edényekbe. (8. kép.)

A kén élénk kék —, a foszfor vakitó fehérfényű lánggal ég el. Ha vékony vasdrót végére taplót erősítünk, a taplót megtüzesítjük, s a drótot oxigénbe mártjuk: a taplótól a drót is tüzet fog s erős szikrázás között ég el.

7. kép. Gázométer.