Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Második fejezet. A vas (Ferrum)

53 (rombos rendszerbeli) kristályokban (39. kép) terem. Színe többnyire borsárga; átlátszó. Az üveget erősen karczolja. Csi­szolva ékszerekbe alkalmazzák, mint drágakövet. A gránát. Csehországban, a patakok medrében, a kavics között szép, sötétvörös színű ásványszemeket találnak. Ezeket összeszedik és cseh-gránát (pirop) név alatt kilószámra el­adják a gyógyszerészeknek, kik azokat a mérlegelésnél hasz­nálják fel. A nagyobb és szebb színű darabokat ékszerekbe alkalmazzák, vagy átfúrják, felfűzik és mint grá­nátgyöngyöt nyak-ékességül hasz­nálják fel. A cseh-gránátnál értékesebb a meggypiros nemes gránát vagy aim an din (40. kép). Köszörülve ékszerekbe foglalják. A legszebbeket Ceylon-szigetén találják. A türkisz. Az a szép égszínű, átlátszatlan drágakő, melyet gyű­rűkben, melltűkben, fülbevalókban gyakran láthatunk: türkisz. Ke­ménysége kisebb, mint a kvarczé. Az olcsóbb fajta drágakövek közé tartozik. A legszebb darabok Perzsia türkisz-bányáiból kerül­nek ki. Hogy a drágakövek kitűnő tulajdonságai érvényesüljenek, azokat köszörülni, majd simítani kell. A keményebb drága­köveket gyémántporral, a lágyabbakat finom iszapolt smirgel- lel köszörülik. 40. kép. Almandin-kristály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom