Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Második fejezet. A vas (Ferrum)
49 szerint bizonyos ezüst- (arany) vegyület oldatát elektromos árammal bontják el; a'^'negatiVy sarkon az ezüst (arany) válik ki. Ha a negativ sarkot a megezüstözendő (megaranyozandó) tárgy képezi, az ezüst (arany) arra rakódik le. A platina. A platinát csak termésállapotban találják, különösen az Uraiban. A platina szürkésfehér, erős fényű, nyújtható fém- Fehér izzásnál kovácsolható és forrasztható. Fajsúlya 21'4í. Olvadáspontja 1775 fokon van; csak a durranógáz lángjában olvad. Forró királyvíz oldja. Leginkább csak chemiai eszközöket: csészét, tégelyt, lemezt, drótot készítenek belőle. Gázok sűrűsítésére használják a platina-taplót és a platinamórt; mind a kettő laza, likacsos platina. Könnyű- és nehéz fémek. A fémeknek a fajsúlyában is nagy a különbség. Az eddig tárgyalt fémek fajsúlya 5-nél nagyobb. Az 5-nél nagyobb fajsúlyú fémeket nehéz fémeknek mondjuk,megkülönböztetésül a könnyű fémektől, melyeknek fajsúlya 5-nél kisebb. Könnyű fémek a kálium, nátrium, a kálczium, bárium, stronczium, magnézium és az aluminium. ic A kálium és a nátrium. A mindennapi életből jól ismert fémektől: a vastól, réztől, ólomtól stb. lényegesen különböznek a hélium (K) és a nátrium ('Na). Ezüst-fehér színű, erősen fénylő s a közönséges hőmérsékleten viasz- lágyságú fémek ezek. ^űrűségök kisebb, mint a vizé. A levegőn gyorsan oxidálódnak, fényüket egy pillanat alatt elveszítik. Ezért tartják petróleumban a káliumot és nátriumot; oly folyadékban, a melyben nincs oxigén. Vágjunk a káliumból és nátriumból né- hánv szeletet. A vágás Dr. HANKÓ : Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel. 36. kép. A kálium hevesen bontja el a vizet.
