Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Második fejezet. A vas (Ferrum)
50 felületén mindkettő ezüstös fémfényt mutat; nemsokára azonban elhomályosodnak; oxidréteg keletkezik rajtok. Dobjunk kálium- és nátrium-szeleteket külön-külön vízbe. (36. kép.) A víz felületén sisteregve ide-odaúsznak; a kálium fölött ibolya- szinü lángot látunk, a nátrium fölött csakis gőzt; de ha egy másik szelet nátriumot itatós papirosba göngyölve (hogy mozgásában megakadályozzuk) dobunk a vízbe, fölötte is lángot látunk; a láng színe azonban sárga^A kálium és nátrium elbontják a vizet. Midőn kálium hat a vízre, a hatás olyan heves, hogy a fejlődő melegségben a víz bomlásának egyik terméke, a hidrogén meggyulad. Ha nátriumot dobunk a vízre, a kiszabaduló hidrogén csak akkor gvúl meg, ha a nátriumot megakadályozzuk élénk mozgásábanXA hidrogén lángját a kálium gőze ibo- lyaszínüre, a nátriumé'sárgára festi. lyigyünk nátriumot vízzel telt hengerüveg alá (37. kép.), a hengerüveg gázzal telik meg, a melyben hidrogénre ismerünk. A káliumot ásványokban (földpát, csillám) és kőzetekben találjuk. Ha ezek az ásványok és kőzetek elmálla- nak, a kálium a talajba kerül, a honnan a növények szervezetébe jut. A' növények elégetése után a kálium hamuzsír (kálium karbonát) alakjában marad a hamuban vissza. Ebből készítik a káliumot. A nátrium a természet mindhárom országában előfordul. Leggyakrabban előforduló nátrium-vegyület a konyhasó: a nátriumchlorid (NaCt). A káliumhoz és a nátriumhoz sokban hasonlítanak a kálczium (Ga), a bárium (Ba) és a stronczium (Sr} fémes elemek. A kálczium-vegyületek a színtelen lángot vörössárgára, a bárium-vegyületek sárgás-zöldre festik. A stronczium \ 37. kép. A nátrium a vízből hidrogént fejleszt.
