Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
23 Valahányszor a hidrogén az oxigénnel2:l térfogatú, vagy 2:16 súlyviszony szerint egyesül, mindig víz keletkezik. A mint a viszony más, vagy nem keletkezik víz, vagy pedig a képződött víz mellett megmarad a hidrogénnek, vagy az oxigénnek feleslege. A vegyületek egész sorát megvizsgálták a czélból, hogy kiderítsék, hogy az egyes vegyületekben az alkatrészek minő súlyviszonyban vannak egymással vegyülve.^ vizsgálat eredménye az volt, hogy egy- és úgy an azo-n vegyül etben az alkatrészek mindig állandó súlyviszonyban szerepelnek. Ez a vegyület legfőbb ismertető jele. Ebben különböznek a vegyületek leginkább a keverékektől, a melyekben az alkatrészek akármilyen súlyviszonyban lehetnek.-Azok a számok, a melyek kifejezik, hogy valamely elem milyen mennyiségben vegyül a másikkal, ugyanazon elemre nézve jellemzők/S Molekula. Atom. Minden test részekből áll és részekre bontható. Az egyszerű- és összetett testeknek az a legkisebb önálló része, a melyet mechanikai úton tovább nem oszthatunk: a molekula. A molekula csak chemiai úton osztható kisebb részekre. Az igy kapott részecskék sajátságai azonban lényegesen eltérnek a test sajátságaitól. Ezek a részecskék a molekulát alkotó atomok; az elemek azon legkisebb részei ezek, a melyek sem fizikai, sem chemiai úton tovább nem oszthatók. Ha minden testnek súlya van, a legkisebb testrészecskék- röl: az atomokról sem tehetjük fel, hogy súlytalanok. A.Z atomokat érzékileg nem foghatjuk fel, így azok valóságos súlyáról sem beszélhetünk. De meghatározhatjuk az atomoknak viszonylagos súlyát. Atom súly alatt azon számot értjük, mely megmondja hányszor súlyosabb a kérdéses elem atomja az egység gyanánt felvett elem atomjánál. A hidrogén az az elem, a mely a legkisebb súlymennyiségben vegyül a többi elemmel. Az atomok viszonylagos súlyának meghatározásánál tehát a hidrogén szolgál egység gyanánt; az atomok súlyát tehát a hidrogén atómsúlyához mérjük. (Az elemek táblázatában a chemiai jelek mellett álló számok az atómsúlyok.£> _^Az oxigén atómsúlya 16, mert legkisebb részecskéje 16-szor nehezebb, mint a hidrogén egy atomja. Az elem atómsúlyánál kisebb súlymennyiség a vegyületekben nem fordúl elő. Ugyanazon elem atomjai súlyra nézve egyenlők, a különböző elemeké különbözők. Mivel az atomok
