Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)
6o III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). méül tudandó Gilgnek, hogy együtt érzett a tanárokkal, jogos óhajtásaikkal azonosította magát, igazukért bátran síkra szállt és Störk túlkapásai ellen velük együtt hadakozott. Pedig a jelek után ítélve Gilgnek az őt alkalmazó várossal szemben sem volt egészen zavartalan a helyzete. A város vezetősége nem egészen jó szemmel látszott nézni Gilg egyetemi elfoglaltságát, mert új esküvel akarta kötelezni városi tisztjének ellátására, amire jogalapot az 1770 dec. 17-én kibocsátott, az egész össz- birodalomra érvényes Generale Normativum in Re Sanitatis rendelkezéséből vélt meríthetni, mely a megyei és városi tiszti orvosokat szolgálati eskü letételére kötelezite.26 Gilg átlátott a helyzeten s a helytartótanácshoz kérvénynyel fordult a város felszólításának hatálytalanítása végett, melyben arra utalva, hogy az esküt még 17 év előtt történt szolgálatbalépésekor letette, aggályait fejezte ki az iránt, hogy a megkívánt újabb eskü őt kari igazgatói tisztjének kötelességszerű gyakorlásában akadályozni is alkalmas lehetne. Gilg kérelmét nemcsak pártolta, hanem mellékletként csatolt külön felterjesztést is tett ez ügyben 1772 júl. 6-án az egyetemi consistorium is, melynek meleg hangja Gilg megbecsülésének s a vele való harmonikus együttműködésnek is szép bizonyítéka s megnyugtató docu- mentuma.27 * Egyéb, legalább is actaszerűen kimutatható további bosszantgatásoknak nem is találjuk többé nyomait azon még elkövetkezendő öt év folyamán, amíg még Gilg töltötte volt be a kar igazgatói tisztjét. 1771 jún. 10-én indult az útjára Winterlnek egy hiánypótlást sürgető előterjesztése, melyben körülményesen kifejtette a botanikus kert létesítésének elodázhatatlan szükségességét29 s alig hat hét múlva, július 18-án, értesíti a helytartó- tanács az egyetemet a királynő engedélyéről, hogy báró Schwartzer János Lajos kanonoknak Nagyszombat város felső kapuján kívül, a lazaretumtól nem messze fekvő parochiális 26 Codex II. 535. 27 OL. Fundationalia. Lad. D. Fasc. 17. III. 3114: 1772. 29 „Cum ... in territorio Tyrnaviensi exiguis pratis, sylvis sterili- busque pascuis proviso exercitium in botanicis fieri non possit, . .. inevitabilis sequitur necessitas construendi hortum botanicum". — OL. Fundationalia. Lad. D. Fasc. 17. I. 3656: 1771.
