Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
488 VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL'AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. volt a tőlünk elszakadt horvátokkal, magával a bánnal, Jellasich- csal, de a Latour gróf személye köré csoportosuló camarilla rávette Jellasichot, hogy e megegyezést semmisnek tekintse s hogy ellenünk jöjjön. A bán meg is indította 40 ezer főnyi hadseregét, melynek átkelését a Dráván nem sikerült megakadályoznia az 5 ezer főből álló magyar seregnek s így nyitva állt előtte az út Budáig. De mintha minden a világon ellenünk esküdt volna! Az olaszok, akiknek hálásaknak kellett volna lenniök, hogy miattuk és érettük tagadtuk meg törvényben lefektetett kötelezettségeinket, e hála helyett még hazug ráfogásokkal tüzelték a horvátokat ellenünk, akik vak jóhiszeműségükben annyira mentünk, hogy Széchenyi, Eötvös, maga Batthyány, sőt az aulikusnak semmikép se nevezhető Szemere is, a „bécsi ármánykodást" a legendák közé utalták. De vájjon azok, akik a húrokat már nyugodt fejlődésünk és zavartalan önállósulásunk idején kezdték túlfeszíteni, vájjon számoltak-e azzal, hogy a bekövetkezendő fegyveres megtorlást feltétlenül el is tudjuk hárítani? Ha valaki, akkor Kossuth, mint pénzügy- minister jól tudta, hogy a háborúskodásra szükséges eszközök legfontosabbika, a pénz, épp úgy hiányzott, mint a másik kellék, a fegyveres erő. Az állampénztár készlete 400 ezer forint volt 1848-ban. És volt 18 ezer rendes hadseregbeli katona, ezeknek is nagy része idegen nemzetiségű, a magyar állam iránt hűség kötelezettsége nélkül. A kormány karhatalmi ereje csakis a nemzetőrségben rejlett, melyet a városok állítottak. A pesti nemzetőrség 1500 főből állott, de ezek közül csak 500 tudott fegyvert kapni a budai fegyvertárból. Ez volt a helyzet, melyből a forradalom terére kiléptünk, amit Kossuth így fejezett ki: „Az 1723-iki törvényből reánk hárult kötelezettséget elvileg is megtagadva ... az uralkodó ellen forradalmi térre léptünk." Szeptemberben még tárgyalásokat kívánt megindítani a bécsi kormány s evégből leküldte Pestre a magyar Lamberg grófot, ezt azonban szept. 28.-án az utcára terelt s felingerelt tömeg legyilkolta, ami most már a forradalom erőszakos leveretésének elrendeléséhez vezetett. 1849 ápr. 14.-én Kossuth kimondta a detronizálást s az Ausztriától való elszakadást, a dynastia pedig az orosz cárhoz fordult segítségért. Olaszországban Radetzky verte le a forradalmat, minálunk pedig
